Halmai Tamás: Hangok ideje, testek fénye. Egy mondat Rakovszky Zsuzsa költészetéről

63 oldal
Cédrus Művészeti Alapítvány, 2025
ISBN: 978-615-6801-87-6

eredeti ár: 1990 Ft
webshop ár:
1 590 Ft  + 815 Ft postaköltség
Megrendelés

KIAJÁNLÁS

Egy kisváros, Sopron nagy költőjével foglalkozik Halmai Tamás új kötete – rendhagyó módon. A Hangok ideje, testek fénye című anyag a prózaíróként és műfordítóként is jelentős életművel bíró Rakovszky Zsuzsa lírikusi pályáját kíséri végig könyvről könyvre, ám ez a monografikus szándék ezúttal egyetlen mondatban ölt alakot. Az értekező prózában szokatlan formanyelvi megoldás egyszerre érzékelteti Rakovszky költészetének egybefüggő teljességét és a reá irányuló értelmezői figyelem kitartott rendjét. A kiadvány a 75 éves alkotót köszönti.

AZ „EGY MONDAT” ELEJE

Pilinszky halála évében, 1981-ben jelent meg Rakovszky Zsuzsa (Sopron, 1950) első verseskötete, mely már címével titkos irányjelölést nyújt, a költői pálya távlatait rajzolja föl óhatatlanul – állíthatjuk a túlélők és visszatekintők dőre nagyzolásával –, Jóslatok és határidők, azaz öröklétekre nyíló misztikum és személyes földi időbevetettség kettőssége, mintegy polarizációs játékként, fogalmazza meg magát egy egyszerűnek rémlő, de szabatosan obskúrus kapcsolatos mellérendelésben, ebben a daktilusi ereszkedéssel induló, de két jambus emelkedő eleganciájával végződő szószerkezetben, mely hang, szerep és személy dilemmáinak nyit életműre szóló utat, minthogy már ebben a lírikusi megmutatkozásban is test és lélek, fény és szó, idő és túlvilág versei sorakoznak,

1981-ben tehát, amikor megalakul a Pet Shop Boys, a Metallica és a KFT, a Magyar Televízió bemutatja a Másfélmillió lépés Magyarországon című sorozatot, megkezdi adását az MTV (Music Television), megjelenik Cseh Tamás Műcsarnok lemeze,

megszületik Magyar Péter, Weiner Sennyey Tibor, Rami Malek, Natalie Portman, Fernando Alonso, Roger Federer, Beyoncé Knowles, Szőcs Petra és Britney Spears, meghal Zelk Zoltán, Bob Marley, Breuer Marcell és Hajnóczy Péter, irodalmi Nobel-díjat kap Elias Canetti, és sor kerül a Columbia űrrepülőgép első felszállására,

1981-ben, a posztmodern és az új érzékenység küszöbén, de még a népies-képviseleti és a tárgyias-újholdas szólamformák kettős idejében, olyan lírai megjelenések társaságában, mint Ferencz Győző és Várady Szabolcs egyaránt első kötete, a Ha nem lenne semmi nyom és a Ha már itt vagy, Kántor Péter másodikja, a Halmadár és Petri György harmadikja, az Örökhétfő, Bertók László műhelyéből a Tárgyak ideje, a klasszikusabb-patinásabbak közül Takáts Gyula Kimondani és Csorba Győző A világ küszöbei című verseskönyve, Illyés Gyula több könyve, Nemes Nagy Ágnes Között című gyűjteményes kötete, Gergely Ágnes Hajóroncs, Károlyi Amy Vers és napló és Géher István Mondom: szerencséd című munkája, de – ami a szépprózai tartományokat illeti – három Mándy Iván-kötet mellett Esterházy Péter Függője, Mészöly Miklós Esti térképe, Csoóri Sándor Iszapesője, Vas Istvántól a Mért vijjog a saskeselyű és Hajnóczy Pétertől a Jézus menyasszonya is ez év vívmánya, csakúgy mint Németh G. Béla Küllő és kerék vagy Rába György Babits Mihály költészete című tanulmánykötete,

e történeti kontextusban tehát, a hetvenes évekbeli prózafordulathoz több-kevesebb poétikai szálon kötődő lírapoétikai átrendeződés esztendeiben, visszatekintve is így látni, kifejezetten izgalmas és innovatív versnyelven emelkedik szólásra Rakovszky Zsuzsa művészete,

a mindössze huszonhét, de aránylag terjedelmes szövegtest szabadversnek mímelt arculattal, ám rímek és jambusok diszkrét, támogató közbenjárásával keresi az esztétikum és a keresetlenség közös jelformáit, a beszélt nyelvet imitáló artisztikum, a hétköznapok eseményeit s esendőit megörökíteni képes közlésrend tapintatos, de szenvedélyt is ismerő alakzatait, a szót, mely a romlásnak kitett rekvizitumokat megérteni és megszólítani is képes (…)