Konczek József: Önszócikk
konczek
ez a konczek – egy izé, ez nem tudom mi, hímnemű és öreg,
szóval rendszeresen közöl az agria egri folyóiratban, néha a napkútban, ha szondi úr kéri, aztán van vagy 10-11 könyve,
meg egy pár zsákja, amelyekből ki-kimarkol egy-egy közlésre szántat, s küldi, vagy beírja, mert sokat ír, de néha érleli őket zsákokban,
azt hiszi a jámbor, hogy a verseket nem tojásmelegen kell a szerkesztő nyakába fröccsenteni, hanem óvatosan csúsztatva, mint a tükörtojást,
így – ezt már sekszpír is megmondta – mintegy felmutatja önábrázatát,
szóval…a tükörben – ez gyakran a múltidő-tojás –
csak a szóval
szóval…
ez a jóska éppen 73 éves,
azt állítja – a DAMÓ címú könyvében -, hogy idő nincsen, mert ha valaki meghal, a történet él, mások lépnek a halott helyére és éltetik tovább a történetet önmagukkal, önmagukban, aki meg meghalt az mosolyogva nézi őket, mit is csinálnak ezek itt,
azt is tanítja, hogy a mozdulat többet ér, mint a szó,
vagyis ne dumáljatok annyit hanem öleljétek meg a kínálkozó szép nőket meg a barátokat,
s ha ebből az élményből vers lesz, no, nem baj – pláne, ha kis bojtocska-kezecske-arcocska-gyermekcse –
de hiszen úgyis tudjátok,
a művész tulajdonképpen azért igyekszik lekötni f (k)
igyelmeteket, hogy
addig se gyilkolásszátok egymást meg magatokat,
ezért a magam részéről nem annyira kedvelem a harci éneket,
ha lehet, mondom janus pannoniusszal, hogy hadd ne gyilkolásszak, jó?,
hanem a sérelmek gyönyörű fekete gyémántcsillag-gubancát csiszoljuk még szebbé, szerető tisztasággá, mert így érdekesebb, hogy mást ne mondjak,
emberek, legyetek művészek…
persze ne írjatok annyit, mert a világ tökkobakja már tele van vele, inkább
próbáljátok ki, milyen jó szemközt ülve megfogni azt a két kezet és sokáig csak nézni, nézni, míg ő elmosolyodik,
ez még a versnél is jobb
persze vannak, akik nagy gallérral művelik a dolgaikat, messziről nézem őket, nem bánom, az én helyemet nem veszik el tőlem, tőletek
“lelkem még múlatni szeretne veletek, de az elragadó szél képzeletem száz rétű vitorlájába beléfújt, fut gályám…” ezt petőfi sándor már megmondta egyszer,
ti meg integessetek nekem, te is,
ölel jóska
Illusztráció: Konczek József (2010)
Ezek is érdekelhetik!
Agócs Sándor: Önszócikk →
Acsai Roland: Önszócikk →
Hegyi Botos Attila: Önszócikk →
