Hétvári Andrea: Kicsinnyé lesz
Szétosztja magát kőbe, virágokba,
mohák frottírján villan zöldje is,
csöndjeit nehéz gránitokba zárja,
titok nevében az, hogy berberis.
Elbújik apró sóskaborbolyába,
madár csőrével továbbvándorol,
hogy féljünk tőle, azt ő nem szeretné,
szélzúgás mögött fázik valahol.
Gyöngének mutatja hóvirágszirom,
fehérnek, zöldnek és arca porcelán
emlékeit, ha vulkán kénje rázza,
elsírja fönn az ég domborzatán.
Kimossa létünk földi szennyesét,
vasalja, hajtja, s szórja szerteszét.
Illusztráció: Borbolya (berberis) ága (pixabay.com)
Ezek is érdekelhetik!
IRODALMI CSOKOR 2021 KARÁCSONYÁRA (1.) →
Németh Erzsébet: Eliziádok →
Búzás Huba: Élek még, de félek →
