Ősmasszívum peremén (Kovács katáng Ferenc tankái Tószegi Zsuzsanna fotóihoz)
Előzetes az Országos Idegennyelvű Könyvtár 2022. áprilisi kiállítási anyagából
10.
Tengeri kagyló
szétnyílt védőszárnyai
a sötét szirtek.
Őrzik fölé hajolva
a házikó-gyöngyszemet.
5.
A szélárnyékban
sziklatörő hósebek,
ködbe vesző csúcs.
Ősmasszívum peremén
háromszázötven, ötszáz
millió éve
felgyűrődött röghegység.
Ordovicium,
szilur, devon korokban
karbon időszak előtt.
Laurencia
és Fennoszarmácia
ütközésekor
egységes kontinenssé
forrt Euramerika.
16.
Köd tör a tájra,
mint sebes hegyi patak
zuhan a mélybe.
A hegy gyomrából feltör
a Dovre apó-ének.
Havas csúcs felett
Peert röpíti szánja
fent terem a lent.
Solveig tisztasága
lélekben békét teremt.
6.
Nem ereszt a táj.
Túlpart, elszórtan házak,
följebb letarolt
domb, járhatatlan utak.
Két szem figyel, felfénylő
fülek, halvány orr.
Felrántott vállak között
óriás feje,
csónak formájú sapka.
Vajon kire somolyog?
Elereszt a táj.
Vaksin leső ablakok
búcsút intenek.
Vízen innen a piktor
szedi a sátorfáját.
Illusztráció: Tárlat
Ezek is érdekelhetik!
Napút-búcsúest 4. (fotók) →
