Papp Ákos: Még ezt is elmondtad volna
*
Még elmondtad,
hogy a húsleves elvarázsolta a vasárnapot
és fájt a tányérban hagyott étel,
de az asztal rogyadozott
és pogácsa nélkül nem engedtél el.
Most, hogy jelentéktelenednek a dolgok,
fulladozik a konyha,
vérfoltos hálóing ázik lavórba’.
Még elmondtad, alig öleltelek,
de ezt is csak némán,
hogy ne sértsenek a szavak,
látod, fatörzs a kar,
gyökerei mélyen föld alatt.
Még elmondtad, mindig hazakísért egy angyal
és nem volt nehéz a táska,
de ma nem főztél semmit
csak magadat raktad a tálba.
És most itt vagyok teli hassal,
morzsákkal zsúfolt a konyhaasztal.
Még elmondtad, hogy hiányzik az a gyermek,
aki lekvárral kente be a kredencet,
miközben felnőtt lettem,
vagy talán mégsem igazából,
nem tudom miért, de félek,
hogy egyszer nem lépsz ki a házból.
Most is csak nézel utánam aggódva,
vajon elég pogácsát pakoltál nekem?
Tudom, még ezt is elmondtad volna.
Papp Ákos a 2022-es Cédrus-pályázat közlésre kiválasztott alkotója
Illusztráció: a szerző fotójával
Ezek is érdekelhetik!
Németh István Péter: BALATONI HEXAMETEREK – édesapám emlékének →
Dancs Szabolcs: Határvonalak (versek) →
Kállay Krisztina Ágnes: Szemközt a halállal* →
