Horváth Szabolcs: Külön hallás, Távozás, Mesélj (versek)
*
Külön hallás
Azt hallatom szíveddel,
amire szüksége van.
Füled és elméd nem
adja át az üzenetet.
Két nyelvet beszélünk.
Én a szeretet nyelvét
beszélem, te a tagadásét.
Tökéletesen értem,
amit mondasz, de fordítva
ez nem működik, pedig
nagyon próbálkozom.
Távozás
Hátat fordítottál, mitől
nem akartál szökni.
Utoljára pillantasz
vissza a leírt gondolatokra.
Az emlékek szilánkjain
lépkedünk. A vörös
lábnyomaink mutatják
honnan érkeztünk. Mindent
elnyel a fekete lyuk a
szíveinkben, és csak a sötét,
néma távoli csillagok maradnak.
Mesélj
Szótlanul, némán ülök a helyemen.
Nem tudom befogadni a valóságot.
Szemeimmel csak egy világra figyelek.
A füleimmel ízlelem a hallott szavakat.
Történeted számomra később lesz kerek.
A halál most nem ragadhat el innen.
Semmiképp, órákkal később megengedem.
Horváth Szabolcs a 2023-as Cédrus-pályázat közlésre kiválasztott alkotója
Illusztráció: Magritte Edward James-ének felhaszn.
Ezek is érdekelhetik!
B. Mihály Csilla: Átkarollak újra (versek) →
Halmai Tamás: A TŰ FOKA (versek) →
Hegedűs Gyöngyi: lassan három →
