Benyó Tamás: Egyszer valaki
Egyszer valaki magához ölelt,
de eltaszítottam.
Egyszer valaki elhívott
egy hosszú útra.
Egyszer valakit magamhoz öleltem,
de eltaszított.
Egyszer valakit elhívtam
egy hosszú útra.
Azóta hányjuk-vetjük egymást
egy feneketlen kút falán
felfelé kapaszkodva
Illusztráció: „Kútból”
Ezek is érdekelhetik!
Németh Erzsébet: Ö T S Z Ö R Ö K →
Egy darabka belőlem (Óczy versei) →
Hogyan kérj bocsánatot a macskádtól (Balizs Dániel versei) →
