Debreczeny György: jönnek szembe a csokinyuszik
Fellinger Károly nyomán
a rovatvezető javasolta
ne sírjatok ne sírjatok
az elvirágzott rózsa
nem emlékszik az illatára
pedig a hóhér is el tud tőle érzékenyülni
a rovatvezető azt javasolja neki
ereszkedjen le a cethal gyomrába
de tartsa be a sebességkorlátozást
és ne egyen húst pénteken
mely napon lehetőleg őt se egyék meg
három nap után pedig cseréljen helyet
az élővirág koszorúkkal
meg a rozsdás rendszámtáblákkal
és az eldobált kotonokkal
segédeivel együtt menjen el
egy szakmai továbbképzésre
az elvirágzott rózsák temetőjébe
és próbálja meg
újra virágzásra bírni őket
jönnek szembe
a szapora szív ütemére
jönnek szembe az elhagyatottak
a nyomortelepek lakosai
akik a szomjúság vizet isszák
a süllyedő hajók utasai
akik a fuldoklás vizét isszák
ilyenkor visszamenekülnék az égbe
hogy segíthessek nekik
és ne deportálják őket a csöndbe
a szomjúságba az éhezésbe
a betegségbe a hallgatásba
ostorcsapás nyoma a hátukon
tele van szapora lüktetésükkel az ország
de nem a mennyország
csokinyuszik
elhagyott házak kiskertjében
a csokinyuszik valójában csokikatonák
takarásban megkerülve a titkok látszatát
rájuk tapadnak az eltévedt csillagok
ott vannak a váll-lapjukon
de az igazi kihívás a behívás
és a tudás fáján a tudatlanság
beragyogja a földet az elvakultság
minek hát led-égőket vásárolni
isten úgyis felülmúlhatatlan
én pedig nem találok többé haza
de csak a jelenből tudok elmenekülni
ahol három sírásó édesanyja sír
ó micsoda békés időket élünk
mi akik nem vagyunk jelen
három copfos kislány kezében
három csokinyuszi
írni kell róluk is
az ő sírjukról is
hogy ne csak rólam
a kertről és az elhagyatottságról
szóljon ez a vers
ma már elképzelhetetlen
a szomszéd halott szedte össze
az összehordott hetet-havat
egy meteorológiai regényben
akkoriban még nőtt a körme
akár az életszínvonal
kinőttek a tankok a földből
és jöttek megvédeni a tábort
a nemlét szemüvegén át
ő mégis jobban látta
hogy mit kell eltakarítani
és mi az ami egyelőre még maradhat
az eszme örökkévalóságához
nem volt szükség például
hosszú mondatokra
versekre verssorokra
amikor elég pár rövid vezényszó is
azok mehettek egyből a lapátra
és onnan a leltári számmal ellátott
katonai szemétgyűjtő edénybe
amit a szolgálat végén
az ügyeletes tisztnek
vagy a párttitkárnak
fejvesztés terhe mellett le kellett adni
de a fémeszközökkel már sokkal
óvatosabban volt célszerű bánni
azok könnyen felrobbanhattak
viszont a legveszélyesebb volt a szó
amerre ment a néma tartomány
a szomszéd halott után
mondta a tankparancsnok
mert ma már elképzelhetetlen
egy vers tank és parancsok
és tankparancsnok nélkül
Illusztráció: Debreczeny- és Fellinger-portré fh.
Ezek is érdekelhetik!
Összetett tenyérrel – Ispány Marietta versei →
A válasz – Marton Árpád versei →
Kárpáti László: Kirakat (haiku-ciklus) →
