Lőrincz Sándor: A XIX. századi prózaírót ébresztgeti
Táncsicsos tanára emlékének ajánlotta legújabb művét az irodalomtörténész
( Megjelent a Somogyi Hírlap 2021. márc. 3-ai számában)
BALATONBOGLÁR Nem tülekednek az irodalomtörténészek Tolnai Lajos életműve körül, ma kiváltképp nincs tülekedés. Senki sincs. Valójában Gergely Gergely az egyetlen, aki teljességre törekedő, tudományos teljesítményt szentelt életművének; 1964-ben monográfiában összegezte az életmű értékeit – írja Druzsin Ferenc „Akár a hajdani prédikátorok…” című, a Napút-füzetek 150. számában. A Balatonbogláron élő professzor, az ELTE egykori rektorhelyettese tavaly, 80. születésnapján ígérte meg: mielőbb rendezni kívánja restanciáját Tolnai Lajos felé, aki a XIX. század végének népszerű prózaírója volt. Az ígéretet tett követte, és a sorozatban – ahová korábban A közhely remekművei? – Fejezetek a népszínmű történetéről címmel írt tanulmányt – megpróbálta közelebb hozni az olvasóhoz a sokak által elfeledett-eltemetett írót, aki református lelkész volt, s Tompa Mihályról írta doktori értekezését.
Druzsin egykori kaposvári tanára, Boros Dezső emlékének ajánlja e számos szövegrészlettel gazdagított „életmű-mustrát”; bevallva azt is: a XX. század közepén újra kiadták néhány regényét és elbeszélését. „S ekkor itt-ott csoda esett! Kaposvárott a Táncsics gimnázium III. b. osztályában valóban: Boros Dezső tanár úr a kezünkbe adta Az ötforintos című kisregényt.” Az 1957-ben történt tanári ajánlat és az olvasmányélmény együttese keltette fel az irodalomtörténész figyelmét, s így az ELTE oktatójaként is programjába iktatta néhány jelentősebb Tolnai regény elemzését – köztük A báróné ténsasszony valamint A Polgármester úr című műveket, melyek szinte ismeretlenek a könyvpiacon. Jogos a szerző borúlátása, hiszen ha valamely író műveit halála után több mint egy évszázada se nagyon adják ki újra, akkor azt elfeledi az emlékezet.
Druzsin Ferenc Tolnai életrajzának felvázolásán túl legjobb regényeiből ad ízelítőt, s arra is utal: korántsem egyenletes az életmű – kié az? –, de arra méltó, hogy minél többen megismerjék. Ennek igazolására a Kelet Népe címlapjának fotóját helyezi el a belső borítón; a vezércikk írója nem más, mint a lap főszerkesztője, Móricz Zsigmond, aki Zászlóhajtás az elsikkasztott s mégis legnagyobb magyar regényíró elme, Tolnai Lajos előtt címmel vetette papírra gondolatait.
A Cédrus Művészeti Alapítvány kiadásában megjelent legújabb Napút-füzet Druzsin tanár úrnak köszönhetően fontos lépést tett Tolnai Lajos ébresztése terén – ízes lapokat kínálva „szépirodalmi erkölcstanából” annak, kinek utca őrzi a nevét Budapesten a VIII. kerületben.
Online a felejtés ellen
Druzsin Ferenc irodalomtörténészt arról is kérdeztük, az elkövetkező hónapokban milyen feladatokat „írt elő” önmagának. Azt mondta: az elkövetkezendő röpke esztendőre szintén egy kedves témát választott. A Napút-online „hasábjain” Felejtés ellen való sorok – Arany kortársairól címmel indít egy sorozatot, melyben ugyancsak a XIX. században marad.
Illusztráció: Druzsin Ferenc fényképével (fotográfus: Kovács Tibor)
Ezek is érdekelhetik!
Kritikák Leveles Ibolya költészetéről →
A „CSEND, ISTEN”-antológiáról*: Turai Laura, Lajtos Nóra →
Szondi György kapta idén a Penyo Penev Nemzetközi Irodalmi Díjat →
