Kritikák Leveles Ibolya költészetéről

Csontos Márta

Ablakok a láthatatlan világra

Leveles Ibolya rövid, sűrített képi világot felmutató opusai az intenzív gondolkodásra késztető lírai én és a belső én egyensúlyát tükrözik. Úgy építi bölcseleti tartalmait szimbólumokba, hogy létélményeinek rekonstruálásával az esszencia kozmikus víziókba vetül. Az öt ciklusba rendezett verskötet címei is arra utalnak, hogy a szövegbeni én térben és időben kitágítja önnön személyiségét, s annak bizonyosságát erősíti meg, hogy a költői nyelv sajátos eszközeivel megfogalmazott lélekviszonyok és érzésviszonyok feltárására készül (Reggel hét szólamra kel, Egyenként madár, fűszál, Este hét világot mesél, Megannyi alany – ugyanazon ige, Legyen levegő, parázs).

A teljes közlés: https://konyvkultura.kello.hu/kritika/2026/04/25/ablakok-a-lathatatlan-vilagra

Csontos Márta

Szótlan kantáta

A Missa Poetica (Költői mise) kötetnyitó darabjaiban az univerzumot birtokba vevő, önmagát teremtőnek tekintő keresztezett emberikonnal találkozunk. Szól a ’belső’ ének Isten dicsőségét magasztalva, de az újra meg újra bűnbeeső ember minden jelenésében túlságosan amatőr ahhoz, hogy képes legyen összekötni / jambust szótaggal / Hangot kottával / Jézust az Úrral. Az imádkozó magányt nem véletlenül fémjelzi a Szent Brúnó által alapított karthauzi rend említése, melynek története a XI. századig nyúlik vissza, ahol a rendbe tartozó szerzetesek némasági fogadalma a szemlélődő életformát választja. Fáradozásuk és hivatásuk elsősorban az, hogy a hallgatásban és a magányban találják meg Istent. Leveles Ibolya költői miséje végigvonul az Ige és az Eucharisztia liturgiáján, a versüzenetek követik az egyházi szertartások, az istentisztelet megszabott rendjét, így a ciklus rendszerbe fogalt imádságsorozatnak tekinthető az ismert szertartásrend alapján.

A kritika teljes szövege: https://konyvkultura.kello.hu/kritika/2025/06/07/szotlan-kantata

Lásd még:

⇒Fodor Miklós: Az egyházi és klasszikus zenei hagyomány kifinomult szőttesébe szőtt, enigmatikus versmintázatok

⇒Fodor Miklós: Hogyan lesz az ihletett csendből életvigyázó szó?

⇒Halmai Tamás: Megválaszolt érintés. Leveles Ibolya költői világa