A „CSEND, ISTEN”-antológiáról*: Turai Laura, Lajtos Nóra
*CSEND, ISTEN – létérzetek, világok, lélekszók. Naputas költők antológiája (Cédrus Művészeti Alapítvány, 2026)
*
*
Turai Laura
A csend isteni dimenziói
Csendül-e bennünk a csend? – és éppen szavakon keresztül? Hány és hány aspektus, rezdülés, létállapot, metafizikai sík és találkozás, mennyi-mennyi érzelem merül föl bennünk a fogalom kapcsán, mely valamiképp, avagy végső soron – az istenséghez kapcsolódik. A Cédrus Művészeti Alapítvány átfogó, egészen egyedi ciklusokba rendeződő antológiája olyan szellemi-lelki utazásra hívja az olvasót, amely biztosan megváltoztatja, gazdagítja, inspirálja eddigi szemléletét a témában, hiszen „titokzatos módon hatol antennás lelkekbe” – ahogyan azt Fodor Miklós költő, az egyik szerkesztő írja a kötet előszavában. A szál a csend felől a lét szakralitásán át Isten felé szövődik a naputas költők által.
⇒A teljes szöveg az ÚjNautiluson
*
*
Lajtos Nóra
A csend szálai csomózva-kibogozva[1]
*
„itt van a nyelvem hegyén, itt dereng,
de nem jut, nem jut eszembe a csend…”
(Halmai Tamás: Meeting)
Isten és ember viszonyáról, az embernek az Istenhez való viszonyulásáról minden halandónak van léttapasztalata. Hívők és nem hívők esetében is igaz ez. Sokaknál a hitben gyökerező identitás-kérdés éppúgy válaszreakciókat vált ki, mint akiknek nincs kapcsolata a szakrálissal. Eliade óta tudjuk, hogy a nem vallásos ember „elveti a transzcendenciát, elfogadja a ’valóság’ viszonylagosságát, sőt, talán még a létezés értelmében is kételkedik. (…) A modern nem vallásos ember új léthelyzetet vállal magára: csakis a történelem alanyának és cselekvőjének tekinti magát.”[2] A szerző egy másik szöveghelyen is világosan kimondja: „valójában nincs teljesen profán létezés. A profán élet mellett döntő embernek, bármennyire deszakralizálja is a világot, sohasem sikerül teljesen megszabadulnia a vallásos viselkedéstől.”
(…)
Fodor Miklós az antológiába beválogatott 376 költeményt tizenhét ciklusba sorolta, melyek közül három (Domokos Johanna – Dukay Barnabás: Az Imádott, Bakonyi Péter: A csend látomása, Hegyi Botos Attila: Csend csalogánya) terjedelmileg is megtölt egy-egy ciklust. Az Isten-csönd témán belül a szerkesztő különböző altematikát vélt felfedezni, ez eredményezte a versgyűjtemény ciklikus szerkesztésmódját.
⇒Az ismertető kritika teljes szövege az Irodalmi Jelenen
*
[1] A cím Kiss Zsuzsánna Csend című verséből vett idézetének átírása: „Mondd bátran, miért a csend szálait csomózod…”
[2] Mircea Eliade: A szent és a profán, ford.: Berényi Gábor, Európa, Bp., 1987.















