Hegyi Botos Hunor: „Hogy Júliára talála, így köszöne neki” (Júliai-Alpok, 2023. április)
„Költőien lakozik az ember ezen a földön” (F. H.)
Az alábbi földfelszíni felvételek egy 13 éves barlangászfiú mobilján, csuklóból, igencsak sebtében: mellékesen csattantak el. Április utolsó napjaiban, két felnőtt kutatóval járt olasz-szlovén, privát expedíciójuk során. Magától értetődő, hogy a legminimálisabb tárgyi feltételekért, kitett körülményekért, mesterkéletlen tapasztalásokért való rajongás kiélezett figyelmet, lélekjelenlétet s szerfelett szilaj állóképességet, természetet kíván. S ajándéka: rácsodálkozás, ittasult szabadság, boldog érzékelés (magasságok-mélységek, tág hőfokok, intenzív fényhullámhosszok, illatok, tapintások, ahány kibomló zamata, íze kristálytiszta víznek) – védendő életekről: ÉLETről való bensőséges, szerelmes tudás.
(Hegyi Botos Attila)
•
Illusztráció: Hegyi Botos Hunor-fotórészlet
Ezek is érdekelhetik!
Lukáts János: Babod vagyok… →
Berecz Ágnes Gabriella: Tartozás egy kiválóság felé →
Balizs Dániel: „Tradicionálisan három nemzetiségű” (Határon átnyúló szuburbanizáció a magyar-román határ mentén) →
