Csontos János: Hémusz
(2016. szeptember)
Szondi Györgynek és Toót-Holló Tamásnak
A rilai kolostorban
Nemzedékek egymásra halván,
kolostort rejt a belső Balkán,
remeteségben lét-erő,
bizonyíték, hogy nincs idő.
Más jeleneken elmerengő
világfinak e kőkerengő
olyan csak, legyen bár Rila,
mint Rózbergnek a Formula.
Világörökség
Rilában aznap esett az eső.
A buszok újabb turistákat hoztak,
ám pár év alatt a szerzetesek
tizenegyről nyolcra fogyatkoztak.
A kerengőkön minden oly kihalt volt,
csak ott lenn nyüzsgött mindenféle népség,
kifelé, s nem befelé dagadt a világ,
s övé volt mind a kétféle örökség.
S interjúztunk a kamera előtt,
kiokosodván az ortodoxiáról.
A templomban megcsapott a viaszillat,
de nem volt sehol a gyermekkori mámor.
Balkán
Te eljöttél, a Balkán ott maradt.
Lépre csalta konzervatív földrajz.
Nem béklyózza szabad akarat,
nem áltatja dugig feltöltött spajz.
Nem ámítja demográfia:
közel már a hatalomátvétel.
Vad trendeknek ellenállnia
nem sarkallja sorozási kényszer.
Talán csak az álmok régiek.
Meg a bor, a kecskesajt, a sopszka,
az ott rekedt ólom-emberek.
Közhelyekkel ők se mennek sokra.
Megemésztve ezer kilométer –
s még ezer, hogy hazatérhess végül.
Vad szívedben sátrat vert a kétely,
cövekébe lassan belekékül.
Illusztráció: Rilai kolostor (wikimapia.org)
Ezek is érdekelhetik!
IRODALMI CSOKOR 2021 KARÁCSONYÁRA (1.) →
Németh Erzsébet: Eliziádok →
Búzás Huba: Élek még, de félek →
