Mondd meg nékem, merre találom…

Cikkek 17_naput-558x800

február 3rd, 2016 |

0

Ha majd emlékeim vigaszára szorulok

 

Mindenki igyekszik frappáns lenni (persze a hetvenből képzett hetvenkedés elég sokszor előkerül – hiába, olyan ez, mint a társas buszkiránduláson az obligát „Aki nincs itt, szóljon!” kiáltás, amelyen még mindig van, aki nevetni tud), humorosak viszont csak kevesen mernek lenni (éppen ezért értékeltem nagyra Árendás József tervezőgrafikus naplójegyzetstílusban közreadott, öniróniá¬val tűzdelt sorait: „1955. Az »alföldi« gyerek megtanul úszni. Szakmai vitába keveredek Rózsika nénivel rajzórán. Az a fránya perspektíva!”, vagy: „1974. Megszületik Gergő. A szigorú apa pénzt keres, gyerekeket nevel, főz és testesedik.”, majd a végszó: „2006. Hatvanéves lettem. Kiállítás a városmajori Barabás-villában, a negyvenéves Gazsival és a jó soproni kékfrankossal. Hetven plakátomat vásárolta meg a Nemzeti Múzeum. Fogyókúra, zsírégetés Valika módszerével.”), ami nem is csoda, mert egyrészt tényleg megrendítő élmény rácsodálkozni hét évtizednyi életre (többen állítják ugyanazt; „Ha nem kapok felkérést az ebben a könyvben való szereplésre, valószínűleg nem kezdek el gondolkozni a hamarosan eltelő 70 évemről, hiszen ilyenre ritkán vállalkozik az ember önszántából” – mondja például Gulyás János rendező, operatőr), másrészt nincs is túl sok ok a viccelődésre: a XX. század történelme alaposan rányomta a bélyegét ezekre az emberekre. Többnyire rezignált nyugalommal tudnak beszélni az őket ért méltánytalanságokról, de a szenvedélyes megszólalók el nem múló dühe, csalódottsága is érthető.

És – lazán bár, de – ehhez kapcsolódik az is, hogy milyen jó volt látni: a politikai ring minden sarkából érkező vagy azokat képviselő emberek emlékei és gondolatai szépen megférnek egymás mellett a kötetben. Ez pedig még akkor is a kiadvány kitalálóinak és szerkesztőinek az érdeme, ha figyelembe vesszük, hogy valószínűleg egy nyílt színi vitán elég csúnya hangzavar keletkezne, meg hogy a megszólalók többnyire felülemelkednek a napi szintű politizáláson (pedig ahhoz mindenki ért e kies hazában), és visszafogottan fogalmaznak.

Cimkék: ,


Feltöltötte:

Kállay Kotász Zoltán adatlap-képe



Back to Top ↑

Tovább az eszköztárra

A weboldalon cookie-kat használunk annak érdekében, hogy megkönnyítsük Önnek az oldal használatát. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az oldal további használata a cookie-k használatára vonatkozó beleegyezését jelenti. Több információ...

Az oldalon történő látogatása során cookie-kat ("sütiket") használunk. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Az oldalon történő továbblépéssel elfogadja a cookie-k használatát.

Bezárás