Mondd meg nékem, merre találom…

Vers

július 10th, 2016 |

0

Marchese Éva: A nyár fiai

 

Felüti a nyár ismét csikó fejét,
Sárga nap tündöklése izzik a csillogó szemekben.
A remény vak rabja lesz most megint mindaz, ki hitetlen.
Hajakba borzol a vadóc, lenge szél,
Majd szabadon folytatja útját a végtelenbe tovább,
Röpdösve táncol vele a vágy, mint derengő délibáb.
Olvadó ezüst az éjszakai ég,
Boltozata alatt fekete mézbe merül a világ.
Egy sóhajban a lélek megnő, mint egy gyermekóriás.
Egy érintésnyire csak a mindenség,
Kitárt karokban nyúlnak el távoli csillagrendszerek.
Társukra várnak a tejúton elveszett tekintetek.
Visszavár a folyó, s a tengerbe ér.
Hullámai lassan elnyelik az elmúló éveket.
A nyár újrarajzolja a még élni vágyó véneket.

 

Marchese Éva a 2016-os Cédrus-pályázat közlésre kiválasztott szerzője.
Illusztráció: R. Tamás fényképfelvétele (2016)

 

Cimkék: ,


Feltöltötte:

Napút Online adatlap-képe



Back to Top ↑

Tovább az eszköztárra

A weboldalon cookie-kat használunk annak érdekében, hogy megkönnyítsük Önnek az oldal használatát. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az oldal további használata a cookie-k használatára vonatkozó beleegyezését jelenti. Több információ...

Az oldalon történő látogatása során cookie-kat ("sütiket") használunk. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Az oldalon történő továbblépéssel elfogadja a cookie-k használatát.

Bezárás