Czilzer Olga: Melléktér (Két vers)
Kovácsműhely
halihóHolddal patkolt ég. Nyitva hagyott műhelykapu. Odabent a homály sejtelmében pattogó szikrák, lángoló sörények talánya. A négy fal a végtelenben oldódott.
halihóHintótól, jászoltól, társzekértől elszabaduló lovak vágtattak sistergések özönében a csillagoktól részegen. Akit a kovács mellső lábánál fogva elkapott, a maradék hárommal váltotta iramát galoppra ina szakadtáig.
halihóAz egyik ilyen előttem letérdelt. Fölnyergeletlen hátára vett, a felnőtt kor küszöbéig botorkált velem.
halihóA lábakból már alig maradt.
halihóSzárnyakra kellett váltani, de a föld csak ritkán engedett. Két gyenge karral kereshettem meg a sovány abrakra valót, míg fel nem bőgött az első autó.
halihóKerekek repesztettek százzal, száznegyvennel, lekaszálva kaput, kerítéslécet, ijesztgetve éjszakai andalgót, elütve diófát, termésével gurigázó ágat. Napok rohantak fékezés nélkül egymásba, a frontális karambol a lapokban gyakori híranyag lett.
halihóUtamba álltak, kereszteztek.
halihóSzöcskék tanítványa, érjem el órára munkahelyemet. Ugrándozhattam testveszélyben márkák kényére-kedvére.
halihóSzárnyra csak titokban kelhetek. Még azt hinnék, én vagyok a legújabb M l8-as.
halihóHébe-hóba megállít feltűrt ingujjal egy kalapács. Fogjunk kezet! Lehet, hogy ez a világ csak a szülőfalu egy utolsó kovácsműhelye?
Melléktér
halihóHalihó hólé. A szólam a dobogóig ér, hol egyetlen ujj lesöpri az előtte szólót.
halihóKisterpeszből épül katedrális. Meg se kell kondulnia, jönnek a hívők. A vakolatát hullajtó utca, a páratlan oldal, a kerítésnyi fasor, az ablak mind a térképen föl sem lelhető melléktérbe ömlik. Sőt, a további szónoklatok is.
halihóA főtér elnyílt szökőkútjával csak tátog. A páros házszámokat elfújta a szél.
Illusztráció: Kállay Kotász Zoltán fényképfelvétele (2016)
Ezek is érdekelhetik!
IRODALMI CSOKOR 2021 KARÁCSONYÁRA (1.) →
Németh Erzsébet: Eliziádok →
Búzás Huba: Élek még, de félek →
