Euklidész-fordítás Bolyai János marosvásárhelyi kéziratainak hagyatékában
Bolyai János kéziratainak nagy része a marosvásárhelyi Teleki Bolyai Könyvtár állományában található ma már digitalizált formában is. Az utolsó jelzet (1554, 1–11. pag.) nem Bolyai János kézírása. A teljesen különálló, címmel ellátott irat tetején idegen írással ez áll: „Bolyai János első Euklides tanulmányai”, amit piros ceruzával írt egy harmadik személy, valószínűleg az a könyvtáros, aki Bolyai kéziratait rendezte. Az 1554-es jelzetű irat tartalmát tekintve Euklidész Elemek című munkája első könyvének bővített, kiegészített változata. A 2. oldal alján két szó közé beszúrva a Horváth Farkas név olvasható, aki Bolyainak egyik legtehetségesebb diákja volt. Ő jegyezhette le a geometria órán a Bolyai által diktált jegyzetet. 1844-ben subscribált a Marosvásárhelyi Kollégiumban, Bolyai Farkastól tanulta a matematikát és fizikát, gyakorlati mértant. A Bolyai kézirathagyaték 1554 jelzetű irata, amennyiben Horváth Farkas nevéhez kapcsolódik, keltezését tekintve tehát 1840–44 közé tehető. Úgy kerülhetett a Bolyai Farkas diákjegyzetei közül Bolyai János iratai közé, hogy amikor János az Appendix c. művét magyarra akarta fordítani, nem ismert igen sok magyar nyelvű szakkifejezést, ezért apja bizonyára odaadta neki Horváth Farkas szépen, gondosan írt, rajzolt jegyzetét.
A magyar tudománytörténeti adatok szerint Euklides elemei XV könyv. c. munkáját 1865-ben Brassai Sámuel fordította magyarra.
A mellékelt kézirat bizonyíték arra, hogy Bolyai Farkas Brassai előtt már 20 évvel magyarra fordította Euklides Elemek c. munkájának több fejezetét, és órán ezt diktálta a diákjainak. (Oláh Anna)
Illusztráció: Bolyai Farkas
Ezek is érdekelhetik!
Kerék Imre: A harmadik fiú (Három vers) →
Konczek József: A csillaghegyi Lilla →
Utassy József: Isten faggatása (Három vers) →
