Mondd meg nékem, merre találom…

Vers

augusztus 2nd, 2019 |

0

Hegyi Botos Attila: Ajándék

 

Ne hozz virágot,
ha nem tudod nevét.
Földje nyelveit,
ki s hogyan éltette,
feszítette egét.
Miféle kertről álmodott,
titkon ki volt.
Ámha minderről tudatlan,
de ragyogva nyújtod át,
ahogy idővel feledtem,
úgy időben elmondom majd én.
S te, hogy mindezen túl most hogy.
Mi minden lehetne.
Hozz bármit,
ami egyedül miattad.
A csillapíthatatlan lángolást,
sercenő percek páráját,
a lesütött szemű szemérmet.
A megismételhetetlent,
az összemérhetetlent.
Hozd, ami páratlan
szépségében reszket.
Hozd, ami él.

 

Illusztráció: a szerző fényképfelvétele

 

Cimkék:


Feltöltötte:

Napút Online adatlap-képe



Back to Top ↑

Tovább az eszköztárra

A weboldalon cookie-kat használunk annak érdekében, hogy megkönnyítsük Önnek az oldal használatát. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az oldal további használata a cookie-k használatára vonatkozó beleegyezését jelenti. Több információ...

Az oldalon történő látogatása során cookie-kat ("sütiket") használunk. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Az oldalon történő továbblépéssel elfogadja a cookie-k használatát.

Bezárás