Hegedűs Gyöngyi: elengedi
*
eltelt vajon a hét időszak már, mikor ama
fa állati értelembe borult emberi elméjét
elengedi a réz és vasbilincs? hogy égig ér,
kisebb csoda, az álom is insomnia.
mikor önfeledten magát adja, alacsony
sors a trón is csak, ha lombja réz
és vas. átüti az eget, mi lélegezni hagy.
ki eljön, legyen csak fa, ki tudja a sorsban
állást. növényi sorba emelkedjen. boruljon
növényi értelembe. árnyék az árnyékhoz
folyamodjon. nyögő lombok alatt legyen újra
ki álmodja, ne csak ki magyarázza az álmokat.
ajánlás
herceg,
hogy ábel túléli kaint,
valóját mítosszá vedli,
de hogy ábel fiát eltemeti,
delta hullám, álomtalaníts.
*
aranypart2 (H. Gy.)
Illusztráció: a szerző fotójával
Ezek is érdekelhetik!
Bánfai Zsolt: Távolodás, Összekoccan →
Összetett tenyérrel – Ispány Marietta versei →
A válasz – Marton Árpád versei →
