Mészáros István: Napút-ima
Fenséges Isten mindenség ura!
Üdvözítőnket megfestő utam
delén túl én Csontváry kérem
hitem mindvégig tartson vélem
mert sokan tétlenségben
háj-bután engem a vétlent
veretni nem volnának restek
oktalan népség nem érthetnek:
Napút lehetne lelkük energiája
mert az új fény, nem csupán bejárja
keltétől nyugtáig útját csillagunk
hanem minden lélek-ívek vagyunk
fénykitörések éltető álma
mindazoknak akik értik
cédrus-magányom miért hit
a rózsaszínem miért fájó
a sárgám mitől oly világló
véremmel miként rokon
minden láng-pirosom
miként borzongat kékem
az egünkön áradó hit
mitől ragyog valódit
színcsodám hogyan mesés
fénytiszta Jajce-vízesés
emléken túli létezés
festményem élet-folyam
mint sokszáz tucatnyi Nap
lelkemre mind olyan!
Uramisten Te látsz
engem geometriát
nem tűrő teredben
táguló teremtés határát
hithű emberek áldják
ezért kérem Napút-csodád
fohászkodom hozzád
éles szikét a szemekbe
mondják – vedete vedete
e non vedete niente!
Mert nem láthat senki fia
nem érné Napút-energia
Létorgonádba bújva
színfolt-láz-bajomban
vázolnék végtelent:
találjunk magunkra
Cédrus-láng-ecsettel
közeledben a Fény előtt
festhetném még Uram
új Taorminád lét-erőd!
verőér-gyulladásban
Napút-reménnyel fűtve
színfolt-lélegző vásznam
nem dobnám sárba-tűzre!
Illusztráció: Vedete, vedete… (Baalbek-részlet)
Ezek is érdekelhetik!
Vitéz Ferenc: Szavak és Kavicsok →
Németh Erzsébet: Ö T S Z Ö R Ö K →
Egy darabka belőlem (Óczy versei) →
