»A költészet« (Filip Tamás verseiből)

•

Azt hiszik: szabad

Csend van közöttünk,
s amit írok olykor,
az sem kiabál.
Bárcsak kiabálna!
De az alagút sem
érhet túl a hegyen,
melyet keresztülfúr.
Amíg csinálták, fájt
a hegynek, mióta kész
van, behegedt a seb.
A túrázók csak járják
útjukat, semmit nem
tudnak erről, letépnek
néha egy-egy bogyót,
ráharapnak, kiköpik,
hogyha túl fanyar.
Sóváran néznek egy
madár után, mert azt
hiszik: szabad.
De nem, ő is
parancsra száll.
De legalább haza.

Nem apád, nem pásztorod

Láttalak aludni sokszor.
Elaludni soha. Mindig
engem talált meg
hamarabb az álom.
Úgy aludtál, mint
egy gida, aki elfáradt
az ugrándozástól.
Nem pásztorod
voltam, nem apád,
nem gondozód,
de mégis tudtam,
te vagy a dolgom.
Még most is, mikor
másfele kószálsz,
s ha elfáradsz, másik
ágyban alszol.

Ideje, hogy szüretelj

Nézd csak, neked integet
a láthatatlan ember.
Észrevett, pedig micsoda
buja kert vesz körül!
Ideje, hogy koan-fürtökből
szatorit szüretelj.
Ha pedig ikonfestésre
adnád a fejed, dobd el
az ecsetet, elég lesz hozzá
a szemed és a szíved.

A vers

Egyszerre fénye és
árnyéka egy láthatatlan
világítótoronynak.
Csigalépcsőjén
találkozik önmagával.
Egymáson átsuhannak, majd
visszafordulva megkérdezik:
Te vagy a vers, ugye?
Én már elvesztettem magamat.
Gyere, menjünk együtt az
eltűnt idő kertjébe, ahol
az emlékfák lombjából
a szélcsend verseket susog.
Hátha meghalljuk magunkat,
és elhisszük, hogy vagyunk.

Ének

Kalickában kismadár,
éneke átszáll a rácsokon.
De Cage madara
négy perc
harminchárom
másodpercen át
csöndben marad.

A költészet

A költészet hitvalló és eretnek.
Asztrológus és csillagász.
Feltaláló és alkimista.
Függőkert és úszóláp.
Meddőhányó virággal tele.
Halakkal vontatott hajó.
Ördögszekér és ördöglakat.
Sólyom a csuklón.
Lázadó kert és nyugodt vadon.
Bordélyház és tébolyda.
Százholdas pogány pagony.
Hadüzenet és különbéke.
Neander völgyhíd.
Elefánt és porcelánbolt.
Zsinórpadlás és süllyesztő.
Király és udvari bolond.
Határfolyó és sodorvonal.
Limlom és liliom.
Ereklyén csókok nyoma.
Szárszó és Pusztaszer.
Pilinszky kráterében a láva.
Talpfákból ácsolt tutaj.
Mentőcsónak és halálgondola.