Mátyás B. Ferenc: Sírduma
maga sem tudta
mitől az
és miért az ami
szegénységet
nem szoktak tanítani
emberszabású volt
sorshasonlatos
urbánus tartozék
mit eltussol a kor
de eltűr az utcakép
kukakomfortos
kapualjban lakott
sanyargatta a Nap
sanyargatta a Hold
nem kéregetett
tűrte a gyér adakozót
ki lelki piszkát szőkíteni
látványadakozott
mégis megtörtént
hogy egyszer
kétszer is jóllakott
az égiek vele voltak
rosszal/jóval
nyáron hőség/bőséggel
télire faggyal/hóval
s ő bölcsen elhitte legott
hogy valamilyen
égi foglalkoztatott
nem szidott embert
nem szidott hazát
mielőtt túlélte volna
hasznosabb korát
szájától elvont falattal etetett
hozzá hasonló kóbor ebeket
s mert
kutyába sem vették
nem is harapott
félszemmel irigyelte
a kézen vezetett vakot
őt legfeljebb
rendőrök fogták karon
s ápolók
kórházi ágyakon
álmában boldogabb
flaszterről álmodott
hol látvány viszketeg
szánalmas banyák
nem lesik minden mozdulatát
nem értve hogy-hogy
soha nem hagyott
emberre valló
mocsoknyomot
nem tudták kilesni
tisztálkodott-e
vagy holmi angyal volt
lehetett volna világmegváltó
de senki nem firtatta
szerinte mi a szép
mi a jó
mitől az
és miért az ami
emberséget
nem szokás tanítani
zavart
holta sem okozott
a lakók réginek hitték
az új szemétlakót –
Illusztráció: Sírhely fakereszttel (pixabay.com)
Ezek is érdekelhetik!
IRODALMI CSOKOR 2021 KARÁCSONYÁRA (1.) →
Németh Erzsébet: Eliziádok →
Búzás Huba: Élek még, de félek →
