Szente B. Levente: Halkan, mint a szép szavak (két vers)
(kérdezősdi)
anya –
a virágok ha már
nem tudnak repülni
és a tündérek innen
régen a nagy és
öreg fákba költöztek
a pillangók
miért éppen rájuk
emlékeztetnek?
nem lehet hogy
ők a lehulló halott
levelek?
(halkan, mint a szép szavak)
halkan, mint a szép szavak,
elfogynak a falvak, elapadnak kutak,
a könnyek,
tavak.
mint cipők alatt a vándorút,
elvadulnak a kertben a fák,
megszűnnek a fohászok,
az esti imák.
az elhagyott házak repedezett falain, tégláin,
csipkés mintát ölt a moha, a szulák, a vadvirág –
az ember több,
mint aki ölelésre vár.
halk emlék már minden, mint a régi szép szavak.
felnőnek bennünk a gyermekek.
dobozban maradnak a fényképek.
nevünk a csönd lesz, a sóhaj, a jaj.
Szente B. Levente a 2017-es Cédrus-pályázat közlésre kiválasztott szerzője.
Illusztráció: Lepke (pixabay.com)
Ezek is érdekelhetik!
IRODALMI CSOKOR 2021 KARÁCSONYÁRA (1.) →
Németh Erzsébet: Eliziádok →
Búzás Huba: Élek még, de félek →
