Mondd meg nékem, merre találom…

Vers

január 2nd, 2018 |

0

Koosán Ildikó: Az ismeretlen

 

Nem írta rá a sors, ki volt s miért,
ősz vette körül, az éj takarta;
hullott levélként terült a padra,
érte virraszt most az esőverte tér
alkalmi tócsákba gyűjtve könnyeit;
kiért, miért is, oly mindegy ma már,
tetszhalott ez az árvaházi lány,
homály dajkálja végső perceit,
szél mormol felette sietős imát;
mire az éjjel hajnalpírra vált,
az árvák közül ő bizton célba ér;
köznapi eset, mantrázzák sokan,
de hogy a kor is szügyig benne van,
arról a fáma semmit sem regél.
2017. október 30.

 

Illusztráció: Tóth Csilla Ilona fényképfelvétele (2016)

 

Cimkék: ,


Feltöltötte:

Napút Online adatlap-képe



Back to Top ↑

Tovább az eszköztárra

A weboldalon cookie-kat használunk annak érdekében, hogy megkönnyítsük Önnek az oldal használatát. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az oldal további használata a cookie-k használatára vonatkozó beleegyezését jelenti. Több információ...

Az oldalon történő látogatása során cookie-kat ("sütiket") használunk. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Az oldalon történő továbblépéssel elfogadja a cookie-k használatát.

Bezárás