Borcsiczky Krisztina: Új sorozat kerül a MEK oldalára!
A varázsmesétől az avantgárdig, a fogaskeréktől az operáig: ajánló sorok a 15 éves Káva Téka: Napút-füzetek sorozatról
Az 1999-ben indult Napút irodalmi és kulturális folyóirat 2006-tól minden számában egy mellékletet helyez el, melyek a Káva Téka: Napút-füzetek sorozat tagjait alkotják.
A Napút-füzetek eddig feldolgozott kötetsora változatos műfaji kínálattal jelentkezik, a kortárs irodalmi élet bemutatása mellett irodalomtörténeti, történelmi, kultúrtörténeti, esztétikai, művészeti és filozófiai írások is helyet kapnak.
A Napút-füzetek közül évente egy szám az Országos Idegennyelvű Könyvtár Műfordítói pályázatára érkezett nyertes és nívós pályaműveket közli. Egy-egy másik szám pedig a Cédrus Művészeti Alapítvány szépirodalmi pályázataira beérkező anyagból válogat. Évente tíz szám jelenik meg a Napút folyóiratból, így 2020 év végéig a Káva Téka: Napút-füzetek sorozat 150 kötetre egészül ki, mely folyamatosan kerül fel a Magyar Elektronikus Könyvtár gyűjteményébe.
Nehéz dolog kiemelni és bemutatni néhány kötetet a Káva Tékából. A választás azért nem könnyű, mert a kötetek többsége igen színvonalas alkotás.
A szépirodalmi műfajok között mesék, elbeszélések, kisregények, versek (köztük haikuk), színpadi művek, műfordítások sorakoznak, kortárs alkotók, költők, írók, műfordítók kapnak lehetőséget a bemutatkozásra. Sajnos, az alkotók közül többen már nem élnek, így a sorozat értékét növeli az is, hogy emléket állít az eltávozottaknak.
Az alkotói névsorban sok ismert szépíró szerepel, például Mohás Lívia, Szepes Erika, Valachi Anna, Árpás Károly, Baranyai László, Bereményi Géza, Bertalan Tivadar, Ébert Tibor, Kántás Balázs, Konczek József, Lászlóffy Csaba, Németh Péter Mikola, Novák Valentin, Novotny Gergely, Nyírfalvi Károly, Sárközi László, Suhai Pál, Szappanos Gábor, Zsávolya Zoltán, Zsille Gábor, a kevésbé ismert szerzők közül pedig Bakonyi Péter, Juhász Anikó, Ladányi-Turóczy Csilla, Németh Attila és Nyírfás Pyrker Dezső nevét említeném.
Az irodalom- és művészettörténeti tanulmányok és esszék közül G. Komoróczy Emőke Petőcz Andrásról és Szombathy Bálintról írt kismonográfiáit, Szepes Erika Lászlóffy Csabáról, Németh Péter Mikola Pilinszky Jánosról és Csűrös Miklós Lászlóffy Aladárról írt tanulmányát, Jankovics Marcell: “Jessze szent gyökere lett erős fává” című esszéjét ajánlanám az érdeklődőknek.
A művelődéstörténeti témakörben Harsányi István: A reformáció hatása a magyar közművelődésre, Seres András: Szenteltbot, a zenetörténeti témában Sütő Mária: Turandot, a tudomány történetéből pedig Misuta János: A titokzatos evolvens című művét emelném ki.
De sok értékes írás van a füzetek között! Itt van például az eddigi felsorolásból kimaradt Szőnyi Zsuzsával készített interjú, a 2012-ben megtartott Lázár Ervin konferencia anyaga, a Rózsás Jánosról szóló kötet vagy a Tiszta szívvel című folyóirat reprint példánya is.
Szívem szerint sokkal több alkotót és címet sorolnék fel, de sajnos helyszűke miatt nem tehetem… Kedves Olvasó, Válogasson Ön is kedvére a MEK oldaláról az elérhető kötetek közül! A kapcsolódó dokumentumoknál további érdekességeket talál a művel vagy a szerzővel kapcsolatosan.
*
A Napút folyóirat és a hozzá tartozó Káva Téka: Napút-füzetek melléklet elektronikus példányai a naputonline.hu-ról is letölthetők.
Illusztráció: KÁVATÉKA a MEK oldalán
Ezek is érdekelhetik!
Két kritika Babics Imre »Dérkristályok Növekvő Sóhajából« c. kötetéről →
Tamási Orosz János: „…a körülmények megint nem túl jók…” →
Csontos Márta: Amikor érezni lehet a lélek szívveréseit →
