Kőszegi Barta Kálmán: Évutói haikuk
Száraz akácfa ága
száraz akácfa
ága vén karom égbe
nyúl élni akar
*
légbe fúló kéz
görcsösen kapaszkodik
fogja a semmit
*
hiába a görcs
élet villáma hasít
kaszás közeleg
*
ne siess még ne
szólja cserepes ajkam
inni szeretnék
*
az élet vizéből
az életelixírt szomjazom
hagyd még dobogni
Ősz lombja hull
„A világ megóvása az erdőkkel kezdődik.”
Henry David Thoreau
Beköszönt az ősz
térdre hullnak a fák is
barna avarba
*
száraz levelek
keringenek a szélben
nincs már kegyelem
*
búcsút intettek
a nyárnak a szél fújta
fák lombos ágak
*
didergő tél jön
alvásra készül a táj
hó leple alatt
*
hópelyhes télben
új álmaikat szőve
szunnyad a világ
Illusztráció: Lombtalan ágak (fh. K. Oson)
Ezek is érdekelhetik!
Benyó Tamás: Jelenkor →
Bolla Csaba: Katalinra emlékezem (két vers) →
Botos Ferenc: Miserere, Naphimnusz (versek) →
