Lajtos Nóra: Sánta Ferenc 95 (versadaptációk)
*
Sokan voltunk
Nagy dolog az éhség.
Apám s nagyapám akkor egymásra néztek.
Tudták, miként kell orvosolni az éhínséget.
Anyám kopóvizet tett oda.
A tyúkot nagyapám egymaga ette meg.
Majd eltűnt a Büdös-barlangba.
Isten a szekéren
Az Atyaisten hangja nagyharang volt.
Az öregember megtörte a kenyeret, s szakadékot csinált.
A paraszt hitetlenkedve fogadta, majd megemelte a kalapját.
Az Atyaisten szállást kér éjszakára a paraszttól.
Az asszony szépen betessékeli, nem tudja, hogy ő az Isten.
Mikor azt a paraszt felfedi, mellei remegnek a kacagástól.
Bíró Juli
Nagy tánc volt, farsangi tánc.
Júlia szép leány egész éjjel táncot járt.
Aki neki farkast fog, azé lesz immár.
Jön a púpos, csúf ember, vállán fekszik a préda.
Farkasölő éjjelen csupa vérrel van kivarrva
a ruhája. Juli ígéretét tartja, s hozzámegy az istenadta.
Tündérvilág
Táncolt a tündérek királykisasszonya.
Édesanyám mosott, a lepedő feldagadt.
Halott húgomra gondolt, s tekintete az ablakra tapadt.
Anyám csak forgott és forgott, szinte az ájulásig.
Bakancsával felverte az egész szobát.
Majd megigazította a kendőjét, s később vacsorát tálalt.
Emberavatás
Töpörtyűből, kenyérből és vajból van az élet.
Sohasem volt gyönyörűbb az ég, kedvesebb a Nap.
Az ifjú férfivá lett, mikor eljött a fizetési nap.
Három boldogság töltötte el: a fizetés öröme,
a kasszánál a női nem szépsége, otthon a gyerekek
evése, az apjára gondolt, s a szíve megdobogott tőle.
Illusztráció: Sánta Ferenc-portré
Ezek is érdekelhetik!
Lajtos Nóra: Kellene a szíved iránytűnknek →
Széles Klára kilencven éves! →
Komáromi Gabriella: Esterházy Péter mondatai (Egy kékharisnya feljegyzései halálának 10. évfordulóján)* →
