Pataki Edit: Két vers
Kezdet?
Kezem máris megfoghatod,
kézha később el nem engeded.
Mert így is kérek távlatot,
kézhogy sok közös cél nem lehet.
Akit megérint hetven év,
kézsebezhető, fegyvertelen.
Akit felvértez hetven év,
kézannak nagy kincse a jelen.
Rokkantan kérni új reményt
kézelrettentő, elismerem.
De nem szeretnék bábuként
kézeltörni Perc szeszélyiben.
Látlelet
Bal szememben összetört a látás,
jobb szememben megfakult a fény.
Bal fülemben zúgás lett a hallás,
jobb fülemben foszlány, csökevény.
Jobb vállamat nem tudom emelni,
bal térdemben cisztasorozat.
Hangom gyakran cserben szokott hagyni.
Sok kínos görcs ágyból kidobat.
Szó elbújik… eltűnnek emlékek…
Lélegzet és szívverés kihagy.
A fájdalom nem ismer kegyelmet…
Új infarktus… sorvadó kisagy…
Fájdalomgörcs százezer fajtája
gyötör, gyilkol, rángat, kinevet…
De panasznál erősebb a hála:
KÖSZÖNÖM, HOGY NEM BÉNULTAM MEG…
Illusztráció: Kállay Kotász Zoltán fényképfelvétele (2014)
Ezek is érdekelhetik!
IRODALMI CSOKOR 2021 KARÁCSONYÁRA (1.) →
Németh Erzsébet: Eliziádok →
Búzás Huba: Élek még, de félek →
