Mondd meg nékem, merre találom…

Vers

december 10th, 2018 |

0

Kertai Csenger: Rigók költenek a hajadban

 

Rigók költenek a hajadban,
szomorú homlokú ráncaid most teregeted
Koppenhága fölé; Dánia fölé
zsibongó terek torkát szórod a reggeli zaccban,
szőke szemöldököd olvassa reggel a fiatal szarvas,
téged szimatol a pipázó vadász karcsú kutyája,
a szoknyás nők pedig gallérodba hajtogatják
a mindig friss és isten elé hajbókoló gondolataidat,
mennyire szép szemed alatt a csak tegnap érlelt filozófia,
ha megfogod a kezem magammal viszlek az Isten elé,
talán nem utasítja el arany és barna fodrainkat,
talán megsimogatja a gerincemen el nem csituló kiáltásokat,
vagy meg is szeret minket, és akkor
hárman kotorászunk majd cérnára fűzött szavaidban,
súlyos falak közt téglát hordunk egymás szívébe,
kenyérrel fellobogózzuk az éhezők száját,
nagy jókedvünkben meg leöntjük sörrel a holdat.

 

Kertai Csenger a 2018-as Cédrus-pályázat közlésre kiválasztott szerzője.
Illusztráció: Rigó (pixabay.com)

 

Cimkék: ,


Feltöltötte:

Napút Online adatlap-képe



Back to Top ↑

Tovább az eszköztárra

A weboldalon cookie-kat használunk annak érdekében, hogy megkönnyítsük Önnek az oldal használatát. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az oldal további használata a cookie-k használatára vonatkozó beleegyezését jelenti. Több információ...

Az oldalon történő látogatása során cookie-kat ("sütiket") használunk. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Az oldalon történő továbblépéssel elfogadja a cookie-k használatát.

Bezárás