Szondi György kapta idén a Penyo Penev Nemzetközi Irodalmi Díjat

A külföldi szerzőknek négyévente odaítélt díjat idén Szondi György vehette át Bulgáriában, Dimitrovgradban. Nagy-nagy szeretettel gratulálunk a tekintélyes elismeréshez! (a szerkesztőség)

Az ihlető nyelv

LAUDÁCIÓ
a Penyo Penev Nemzetközi Irodalmi Díj átadásakor

A 2026-os Penyo Penev Nemzetközi Irodalmi Díj kitüntetettje Dr. Szondi György magyar költő, műfordító, nyelvész, könyvkiadó és neves bolgarista. A budapesti Európa Kiadó bolgár irodalomért felelős szerkesztője, a Napút folyóirat főszerkesztője, a Szófiai Magyar Kulturális Intézet igazgatója, valamint a Napkút Kiadó alapítója. Az irodalmi műhelyben több tucat bolgár szerző művét jelentette meg. A Magyar Írószövetség tagja. Két verseskötet szerzője bolgárul és egy magyarul. Több mint 11 000 oldalnyi prózát és mintegy 20 000 verssort fordított a bolgár költészetből (több mint 400 szerzőtől), köztük: Zahari Sztojanov Egy nemzet mámora. Feljegyzések a bolgár felkelésről; Aleko Konsztantinov Hihetetlen történetek. Baj Ganyo; Régi idők bolgárai. A nemzeti újjászületés korának prózája Paiszijtól Botevig; Emilijan Sztanev Az Antikrisztus; Nikolaj Hajtov Kecskeszarv. Szilaj elbeszélések; Blaga Dimitrova, Konsztantin Pavlov, Binjo Ivanov, Nikolaj Kancsev, Ivan Canev, Ekaterina Joszifova és mások verseskötetei, ugyanígy Sztaniszlav Sztratiev és Ivan Kulekov válogatott írásai. A bolgár irodalom antológiáinak összeállítója és fordítója Magyarországon, közülük a legfontosabbak: Bronzpillák. Az új bolgár líra 125 éve (2002); Madárezredes (kortárs bolgár drámák, 2009); Almák (kortárs bolgár elbeszélők, 2009); Más-más csönd (kétnyelvű bolgár haikuantológia, 2012) és sok más kiadvány.

Ez valóban a legrövidebb összefoglalása Dr. Szondi munkásságának. Bármit is soroljunk fel számtalan magyar és bolgár nyelvű tevékenységéből és művéből, mindez csak a bőbeszédű bibliográfiai lista szűkösségéről győz meg bennünket. Tegyünk fel hát más kérdéseket: Mi áll az Egy nemzet mámora magyar nyelvű fordításának hátterében? Hogyan lehet pontosan megszelídíteni idegen nyelven Zahari Sztojanov nyelvi őserejét? Hogyan lehet Baj Ganjo mentális világát más nyelv szókincsében és más kulturális környezetben újraalkotni? Mekkora mesternek kell lenni, hogy megbirkózzál a 20. és 21. század sok tucatnyi bolgár költőjének rímeivel, metaforáival és más ezernyi stilisztikai eszközével? Mekkora merészséggel kell rendelkeznie ennek a virtuóznak, hogy egyenesen bolgárul – nem az anyanyelvén – kezdjen verset írni oly módon, hogy megmutassa a bolgároknak saját nyelvük, a mi nyelvünk mélységét, amelyet ők maguk nem tudnak elérni?

Nem találok más magyarázatot, csak ezt: Szondi Györgyöt hatalmába kerítette a nyelv ihlető ereje. Ismeretes, hogy ő talán a legkiválóbb személyiség, aki egy hatalmas és szabad bolgár-magyar nyelvi univerzumban él, és fordításai, saját könyvei, folyóiratai és nyilvános fellépései e világegyetem csillagai.

Szondi György soha nem követte a fordításra ajánlott „kötelező listákat”, hanem ott fogott hozzá, ahol más fordítók feladták: olyan kihívást jelentő szerzőkkel dolgozik, akik próbára teszik a fordítói tehetséget; egyedi létezést adva újraalkotja a szövegeket – a bolgár szavak magyarul hangzanak anélkül, hogy szó szerinti másolatok lennének, úgy szólnak inkább, mintha a bolgár lélek magyar nyelven énekelne. A bolgár költészet fordításában Szondi a legendás Nagy László közvetlen örököse. Ma nincs más, aki egyszerre ismerné a nyelvet és uralná azt a két irodalom közötti határzónát, ahol a kölcsönös megértés pazar teremtményei születnek.

Azok az évek, amikor Szondi György a Szófiai Magyar Kulturális Intézet igazgatója volt (1999 – 2004), a két irodalom és kultúra közös életében aranykorként maradtak meg. Akkor a fővárosban a Szeptember 6. és az Akszakov utca sarkán található hely a bolgár irodalom és kultúra számára is fontos helyszínné vált. Hagyjuk most a számtalan rendezvényt – azokat úgyis van, aki számolja. A fontosabb az, hogy ott a mai napig a két irodalom és kultúra találkozik, és olyan szoros ölelésben marad, hogy senki sem tudja őket elválasztani. Hogyan tudja egy olyan nemzet, mint a magyar, minden önző reflexét félretenni – ezt mutatta meg mindenki számára Dr. Szondi.

Már korábban is megjegyezték: Szondi György egyszerre külföldi és bolgár, bolgár és külföldi. Nincs más külföldi állampolgárságú bolgarista, aki ennyire természetesen és teljes értékűen venne részt a kortárs bolgár irodalmi életben. És aki tényező lenne ebben a környezetben. Már régóta sokkal több, mint a magyar és a bolgár irodalom virtuóz közvetítője. Szondi egyszerre van Ott és Itt, a bolgár-magyar egység, teljesség garanciája.

Ma, amikor a nemrég még szunnyadó birodalmak újra magukra ébrednek, és szokásukhoz híven agresszióval és asszimilációval fenyegetik az úgymond „kisebb” népeket és kultúrákat, látjuk, hogy olyan személyiségek mint Szondi György – tetteikkel és műveikkel – a tehetségtelenség és az erőszak mindennapi alternatíváját kínálják: a felvilágosult szabadságot. Az olyanok mint ő, megsokasítják a szolidaritás gesztusait és szavait a bolgárok és a magyarok között, az úgynevezett „kis” kultúrák közötti lényegi megértésen dolgoznak, és végső soron egy szabad emberek lakta másik birodalom határait formálják meg. Nevezzük ezt feltételesen a Nyelv és a Megértés Birodalmának, amely kiemeli és védi közös – bolgár, magyar, európai – identitásunkat.

Tekintsünk az idei Penyo Penev Nemzetközi Irodalmi Díjra hálánk és elismerésünk jeleként az iránt, aki a szellem és a szó e bolgár-magyar birodalmának egyik virtuóz megalkotója – Dr. Szondi György.

2026. május 14.
Dimitrovgrad

prof. Plamen Dojnov

*

Szondi György kapta a Penyo Penev
Nemzetközi Irodalmi Díjat
Bulgáriában, Dimitrovgradban
(SAJTÓHÍR)

A díjat négyévente ítélik oda külföldi szerzőknek kiemelkedő kreatív teljesítményükért és a világköltészet fejlődéséhez való hozzájárulásukért. Első kitüntetettje Bulat Okudzsava volt. Szondi György hatodikként részesült az elismerésben. A Penyo Penev Nemzeti Irodalmi Díjat 1970 óta kétévente bolgár szerzők kapják a bolgár költészet fejlődéséhez való hozzájárulásukért. Az idei díjazott: Mirela Ivanova.

Plamen Dojnov professzor laudációjából:

Dr. Szondi György magyar költő, műfordító, nyelvész, könyvkiadó és neves bolgarista.

Szondi György egyszerre külföldi és bolgár, bolgár és külföldi. Nincs más külföldi állampolgárságú bolgarista, aki ennyire természetesen és teljes értékűen venne részt a kortárs bolgár irodalmi életben. És aki tényező lenne ebben a környezetben. Már régóta sokkal több, mint a magyar és a bolgár irodalom virtuóz közvetítője. Szondi egyszerre van Ott és Itt, a bolgár-magyar egység, teljesség garanciája.