Balizs Dániel: „Tradicionálisan három nemzetiségű” (Határon átnyúló szuburbanizáció a magyar-román határ mentén)

Interjúalany: Battonya, polgármester
2025. december 1.

Mi jellemzi demográfiai szempontból Battonyát?

Tradicionálisan három nemzetiségű. A statisztikák alapján a térség helyzete demográfiai szempontból tragikus, de Battonya ebben az évben (2025) 3%-ot növekedett. Ami figyelemreméltó, mivel az országban folytatódott a népességfogyás.

Hogyan vált a Romániából érkezők számára népszerűvé a város, és mi jellemzi az új lakosokat?

Románia 2025 januárjában csatlakozott a Schengeni zónához, azóta egyre többen jönnek, de már előtte is sokan érkeznek. Van, aki nem beszél magyarul, de akkor a párja beszél; nálunk volt egy időszak, amikor az állampolgárság miatt, amikor ez könnyebb volt, olyanok is vásároltak ingatlant, akik aztán mentek Franciaországra, stb. Most ez megszűnt. Vagy jórészt megszűnt. Olyan, aki egyáltalán nem tud magyarul és semmi magyar kötődése nincsen, olyan nem jön, vagy minimális. Most ott tartunk, hogy az új lakosok 90%-a beszél magyarul.

Akik jönnek, megunták a panelt Aradon, meg a magas ingatlanárakat. Annak a harmadáért tud kertet és házat vásárolni, és a komfortérzete is lényegesen jobb. Battonyán is emelkednek az ingatlanárak, de még mindig 150 ezer és 350 ezer forint között van négyzetméterenként. Aradon körülbelül 800 ezer körül van. Csak a telek ára többszöröse annak, mint ami Battonyán. És nem csak Aradon, hanem a szomszédos romániai falvakban, pl. akár Tornyán is.

Battonya történelmében melyek a legfontosabb információk?

A második világháború előtt 16 ezren éltek itt, ma 5 ezren. A világháború után a helyzet nagyon megváltozott, nagyon sokan elköltöztek; Battonyára végképp csak az jött, aki mindenáron itt akart lakni. A várost szocialista mintavárossá igyekeztek alakítani, mivel ugye volt egy külügyminiszterünk, aki battonyai volt, és Battonya, mint elsőként felszabadított település [1944-ben], mesterségesen tele lett tolva üzemekkel. Ez a népességfogyást nem állította meg, de az emberek gondolkodását azért formálta. Mikor minden a szádban adva, akkor nem vagy arra kényszerítve, hogy kezdj el gondolkozni, vállalkozni, gazdálkodni, stb. 1989 után Battonyán, mint sehol a térségben, mert megszűnt a számba tett kalács. Az üzemek többsége, ha nem az összes, az nagyon gyorsan lenullázódott.

Ebből az 5 ezerből most becslés szerint mennyi az, aki határon túlról érkezett?

Majdnem ezer ember. Voltak ilyen hullámok, hogy a kettős állampolgárság miatt, vásároltak az ingatlanokat, akkor fel is ment az ingatlan ára, aztán vissza. Most stabilizálódott minden, de azért érzékelhetően folyamatosan nő. Tehát Battonyán 5 évvel ezelőtt lehetett 5 millió forinttal panellakást venni. Most ugyanez 15.

Mi a helyzet az oktatási intézményekkel?

A legjobb minőségű oktatás a román iskolában. A városban három iskola van: magyar (amit nemrég átvett a katolikus egyház), a román és a szerb. Kijelölték a magyar tanintézményt a háromból, ahol mindenkit fel kell venni. Ennek az volt az eredménye, hogy minőségi romlás következett be. Ennek pedig az lett az eredménye, hogy a nemzetiségi iskolákat kezdték el favorizálni.

Ez olyan szintű, hogy valamikor, amikor én általános iskolás voltam, tehát mondjuk 40 évvel ezelőtt, 10% volt körülbelül a két nemzetiségi iskolában iskolába járó tanulóknak a száma a településen. Most körülbelül 20% a magyarba járó. Tehát a magyar középiskola valamikor volt 400 fős, most 70.

A szerb általános iskolának a létszáma 150-160. és, de magyarok is járnak oda, mert magasabb a színvonal. Nem is vesznek már fel embert, mert ennyi a kapacitásuk. A román általános iskolának hasonló a létszáma, talán valamivel nagyobb, de már abban gondolkoznak, hogy felmenő rendszerben párhuzamos osztályokat indítanak.

Tehát van egy szerb általános iskola 1-8-ig és van egy román általános iskola 1-8-ig. És mind a kettőhöz tartozik óvoda is, nemzetiségi nyelvű óvoda. Gondolkoznak középiskolán, és van egy magyar általános iskola itt egytől nyolcig, meg van egy magyar középiskola is. Ehhez két óvoda tartozik. Egyébként a szerb közösség létszáma már nem túl nagy, tehát egy viszonylag kis közösségről beszélünk, elképzelhető, hogy simán több magyar gyerek jár oda. Vannak a városban olyan gyerekek, akik ténylegesen őshonos román és szerb családokba születnek, akik ugyanúgy beszélnek magyarul is.

A román iskolába a határon túlról is jönnek diákok?

A román oldalról a szülők áthordják a gyerekeket a Battonyai Román Általános Iskolába, és ők nem is élnek itt. Aradról, Tornyáról, Pécskáról jönnek.

Mi a helyzet a munkahelyekkel? E tekintetben is tapasztalható élénkülés?

Többen jöttek már úgy, most az elmúlt egy évben is, akik vállalkozást, szolgáltatást akarnak indítani a Battonyán, mert itt olcsóban tudják elindítani, stb. Például egy talán fogorvos, aki fizetős szolgáltatást akar indítani, mert az aradiaknak továbbra is szolgáltatni szeretne, de Aradon csak a bérleti jog megvásárlása annyi, mint amiből itt fogja magát és megvesz egy ingatlant és áthozza a berendezését. Ez nekünk is előnyös, adóbevételt eredményez, növeli a helyi foglalkoztatást. Van, aki fagyizót nyitott egy évvel ezelőtt, elmondása szerint kb. 50%-a a vásárolóinak román [romániai]. És minél több ilyen van, annál több lesz az ő forgalma, annál több ember tud alkalmazni és annál több adót fog ide fizetni. Az új zöldségesnél kb. 30%-ka román a vásárolóinak, 70%-ka magyar. Ettől függetlenül inkább az jellemző, hogy visszamennek Aradra vagy Romániába dolgozni napi szinten.

Ha kapnánk egy infrastrukturális boomot [támogatást], akkor egy éven belül 15 ezer lakos lenne. Tehát van egy fürdőnk, ami önmagában nem életképes, viszont hogyha a szolgáltatásaink, pl. a szállások, tudnák támogatni a fürdőt, meg ha szépen felépülgetne minden, pl. a kávézók, gyorsan javulna a helyzetünk. Battonya úthálózatának 50 százaléka poros út, nem aszfaltos. Itt energiahordozókkal tele vagyunk, hőforrásokkal tele vagyunk, vízbázisokkal tele vagyunk. Itt van a világ legjobb minőségű földje. Nem Hollandiában, mert ásványanyag-tartalom szempontjában az itt termelt növényekben a legnagyobb ásványanyag-tartalom.

Most mennyi a közmunkás?

150-en vannak.

Mekkora a romák aránya?

Van roma önkormányzat. Aki annak vallotta magát, szerintem 1-2 száz fő a népszámláláskor. Szerintem körülbelül kétszer ennyien vannak.

Mi a helyzet a helyi ingatlanpiaccal?

Battonyán mintegy 600 telek tulajdonosa az önkormányzat; 750 és 1500 négyzetméter közötti telkekről beszélünk. A testület határozott, nem adunk el semmit. Egyetlen egy esetben adunk el ilyen telket, eddig még nem volt erre precedens, hogyha tényleg tősgyökeres magyar venné meg. Battonyán van 2000 lakott ingatlan, meg még 1200, ami nem lakott. Ezek azok az ingatlanok, amelyeken a házak már nagyon romosak, vagy pedig csak telek. A kétezer lakott ingatlanból háromszázat felvásároltak a románok [romániaiak]. A 600 önkormányzati ingatlan, amelyek kapcsán rendeletben határoztunk úgy, hogy ezek nem eladóak, dominánsan úgy kerültek az önkormányzók tulajdonában évtizedek alatt, hogy a lakosok kihaltak, be volt terhelve, adósság volt rajta. Így kerültek az önkormányhoz, nem azért, mert elkezdtünk felvásárolni. Nem voltak eredetileg a város tulajdonában. Viszont – bár nagy az érdeklődés – nem akarják azt csinálni, hogy átpasszoljuk őket egy befektetőnek, aki majd megcsinálja úgy, ahogy. És akkor az egész félre megy, és nincs kontrollja rajta a városnak.

Mit gondol Battonya jövőjéről?

Muszáj fejlődnünk, és fogunk is, ezt szorgalmazom rendszeresen, felsőbb fórumokon is. Azt mondom nekik, hogyha azt akarjátok, hogy a magyar zászló maradjon, akkor toljátok meg ezt a térséget, mert önmagától már nem tudja magát kirángatni. Hogy ne az legyen már, hogy ide jön 2000 román, aki esetleg echteromán, és akkor ők választják a polgármestert. És nem a státuszon miatt, hanem a magyarság érdeke miatt. Ennek az lett az eredménye, hogy majd 1,4 milliárd forintra pályáztunk, és meg is fogjuk nyerni. 35 éve nem volt olyan, hogy a Battonyának nem nőjön az adósságállománya. A indulásom után elkezdett csökkenni.

Sajnos ki kell mondani, hogy a battonyai magyar lakosságnak az 50%-a nyolc osztályt végzett. Ez brutális szám. És ezek között is különbséget kell tenni. Van, aki önhibáján kívül van nehéz helyzetben, és segíteni is tud magán, és hajlandó elmenni egy tanfolyamra, és valamit kezdeni magával. És van, aki évtizedek óta abban szocializálódott, hogy őt el kell tartsa a város vagy az ország.

Tehát Battonyának az újrapozícionálása szerintem folyamatosan megy. Egyébként ez tőlem függetlenül is megvalósulna. Csak az a kérdés, és ezt is szoktam mondani, hogy mit akartok, hogy román zászló legyen a battonyai városháza tornyán, vagy maradjon a magyar zászló?

Vannak nyelvi vagy kulturális feszültségek a városban?

Egy új folyamat kezdete mindig bizonyos szintű ellenkezést vált ki. Valaki nem beszéli úgy a nyelvem, másoknak a szokásai nem tetszenek. Itt is van, aki románozik, meg hogy mit keresnek itt. Minél butább egy társadalmi réteg vagy közösség, annál inkább pörög a Facebookon, annál inkább kommunikál ilyesmit online, és annál inkább nyilatkozik így. De egyre vékonyabb ez a réteg.

———-

(Balizs Dániel geográfus, tudományos munkatárs, BME Építészmérnöki Kar)