Ágoston Tamás: Fekete tulipán
Mozdulatlan utazásom akkor kezdődött,
amikor először éreztem magam súlytalannak
a tengerparton.
Hamarosan egy márványkamrában álltam
urnák és koszorúk között,
szemben a rozoga ajtóval,
amely a sötétségbe nyílt.
Hátam mögött öregember ült,
a labirintus kulcsának őrzője.
Megvilágított arcán
fekete tulipán nyílt
a pipereasztal fölött.
Nem törődött velem.
Egykedvűen fésülgette
hosszú, hófehér haját
a fodrozódó tükörben.
Ágoston Tamás a 2016-os Cédrus-pályázat közlésre kiválasztott szerzője.
Illusztráció: Dr. K. fényképfelvétele (2005)
Ezek is érdekelhetik!
IRODALMI CSOKOR 2021 KARÁCSONYÁRA (1.) →
Németh Erzsébet: Eliziádok →
Búzás Huba: Élek még, de félek →
