Boldogh Dezső: Két vers
Legyen életed
1.
Megint milyen értelmetlen nap volt
egynemű mulandóság savanyú csendélet
a május is már csupa vakfolt
mások eszméi fullasztják elmédet
sor sor alá tapizás újra a kamaszkor
eleged van a hasztalan tavaszból
Felhővárad előtt omladozó kőris
sorsrontó angyalok szánalmas életek
romlik a test pusztul agyvelőd és
naplókat okád a csillag fergeteg
újraélt korok pokoli kishaza
megunt valóság zűrös ébredések
ha találsz egy kutyát most már vidd haza
legyen életed kicsikét merészebb
2.
Megint dohányzik mint a skizofrének
rendszerek változnak idegen parancsol
anyját látogatja őt meg elme-lények
mentő müezzin lélekharang szól
az élet regénytelen az álmok felejtősek
(ha pénzt akarsz úgyis lelőnek)
Kocsmákban bujkál ősszel telente
ha elragadja baljós áhítat
dobajló föld évek keresztje
ismeretlen új fajok tenyésznek
magában száz sorsot elsirat
amíg botorkál egy újabb verembe
(legyen élete kicsikét merészebb)
3.
Már bánod hogy örökké csak lázadsz
tudhatod a honban nem találsz mást
színe rossz alázat és miféle mester
undorodva adja rád az áldást
talán a sátán jelével keresztel
és hívei már ellened zsongnak
mantráit zümmögve valahány
szárnyain fülledt koponyás doboknak
amíg élnek ragyognak szegények
láss kicsit csipás harmadik szemeddel
(legyen életed kicsikét merészebb)
Visszatérés
Hét istenem volt de kinőttem mind
virult a zöldár harmatos fejéke
míg elértük a háborgó felszínt
együtt süllyedtek újra el velem
kérdem az ember vajon tengerész-e
játszik az úrnő és ha egyet int
én is már tükrei elmosott terébe
nagy buta lobbal megérkezem
Hét istenem volt de kinőttem mind
dísztelen ruhában értem végre partot
mint pigmeus ha nyelvgyökével csettint
a szél szárnyaim fölött kavargott
pompás álmok küldött képe voltam
maradt még szemem a tisztaságra
ernyőzni kezdett mit addig tanultam
lángot kapott egy otthagyott hasábfa
Hét istenem volt de kinőttem mind
mikor újra kortyoltam a fényből
tapintom még a sugárzó felszínt
én is élek s belátom mi végre
ha visszahív majd űröm a szerény öl
óránk egyet üt és hét személyre
foglaltunk szállást az úrnő kegyéből
mert visszatértünk újra a fenékről
s készülődünk az utolsó vendégségre
Illusztráció: Elekes Károly Puttók című festménye
Ezek is érdekelhetik!
IRODALMI CSOKOR 2021 KARÁCSONYÁRA (1.) →
Németh Erzsébet: Eliziádok →
Búzás Huba: Élek még, de félek →
