Sebestyén Péter: Haikuk hófehérben
Csúf az álom és
vér folyik. Szólít a Kard:
– készülj, Musashi.
Szétfutnak mind az
utak; ők voltam; megyek
hát mindegyiken…
Vízen vergődő
délután; már nem nyílik
se alkony, se éj.
Úgylehet: csak a
szép szerelembe szabad
belepusztulni…
Oly lassan jöttél…
Emléked voltam, és majd
az álmod leszek.
Utsunomiya
szent hegye! Megroppant a
szív; jövök feléd.
Idefenn a Vég
nincsen. Annyi csak: egy
csillag tart felém.
Hajnalt éneklő
kövek! Bujdosásom a
fényben végetért.
Föld ereibe
távozott; nem is volt; mi
egy marék hamu?
Árnyba rejtettem,
seholsembe temettem:
ott ragyog. Ne lásd.
Sebestyén Péter a 2018-as Cédrus-pályázat közlésre kiválasztott szerzője.
Illusztráció: Velicskó Péter fényképfelvétele
Cimkék: cédrus, haiku, vers
