Fecske Csaba két verse
Saulus/Paulus
(Álszonett)
voltam én Saulus valaha is
egy idegen élt ezen a néven
eltévelyedett hitében hamis
szélfútta porszem Isten szemében
Paulusként tudtam gyengeségem
mégis mindig győzött a rossz a jón
nem volt elég erős jobbik énem
odalett annyi szeretnivalóm
fény szakította szét a sötétet
amely körülvett és fogva tartott
tisztán kezdtem látni hogy mi végett
kellett megszületnem s mi bánatot
kárt okoztam testvéreimnek én
s hogy hitből sarjad szeretet remény
Heródes siráma
hogy lehet ennyire jelen
aki már nincs ennyire eleven
mért uszítja rám az éjszakákat
s hoz elém mint vérző Szent János-fejet
rég elhagyott rossz napot
Salome Salome
szépséged bűnre csábított
megbocsátani magamnak kell
vagy csak Jahvének lehet
szegény fejemet két kezembe fogom
hogy lábad elé gurítsam
Illusztráció: Rembrandt, Gentileschi
Ezek is érdekelhetik!
IRODALMI CSOKOR 2021 KARÁCSONYÁRA (1.) →
Németh Erzsébet: Eliziádok →
Búzás Huba: Élek még, de félek →
