Csák Gyöngyi: Madarak (versek)
•
Madárvárta
Itt van már megint,
arcom megérinti,
hajam simítja lágyan,
visszajár hozzám,
szemérmetlenül
belecsókol nyakamba,
aki egykor megbújt
a szárnysuhogásban.
Madarak 1.
Madárgyöngyszemek
csillognak az ágakon.
Fekete csöndben.
Éjjel szólítja
Testébe feledkezik
Lelkéig érez.
Áruló fényű
hajnal ítéli nehéz
magányra őket.
Madarak 2.
hajnalban kakukkszóra
nyitottam fel szemem,
reggel kóbor galambok
szerelmi jelenete
búgott erkélyemen,
délután fecsketorokból
zúgott, tajtékzott a tenger,
este sokáig hívogatta
a halált az ostoba kuvik,
álmomban egy pacsirta
küldte el a vaszari rétről
békedalait.
Kalitka
Folytatás nélkül
már nem, –
nem mondja:
élj szabadon –
nem röppent
messzebb, tova,
furfangos
ajtón
kattan az
ördöglakat –
zene éled
a megszakadt
rozsdás
húron:
halál
a hűség
választó-
vonala.
Illusztráció: …
Ezek is érdekelhetik!
Németh Erzsébet: Ö T S Z Ö R Ö K →
Egy darabka belőlem (Óczy versei) →
Hogyan kérj bocsánatot a macskádtól (Balizs Dániel versei) →
