október 17th, 2025 |

„…magasabb életcélt kerestem” (Kovács katáng Ferenc interjúja P. Gábor Mózessel)

P. Gábor Mózes 1943-ban született Budapesten. A csepeli Kossuth L. Gépipari technikumban érettségizett 1962-ben. Egyetemi tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem építészmérnöki karán kezdte, onnan átiratkozott az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészkarára, ahol 1968-ban végzett. Közben, utána a leningrádi/szentpétervári ortodox Teológiai Akadémián (1965-71) szerzett diplomát. Felszentelése után 12 évig Miskolcon és Nyíregyházán papi szolgálatot látott el. Nézeteltérések miatt világi szolgálatot vállalt, tanított, fizikai munkát végzett. P. Gábor Mózest Kovács katáng Ferenc kérdezte.

Kovács katáng Ferenc: Próbálom megragadni egy igen gazdag, fordulatos élet-sors-hivatás sarkalatos pontjait. Mi lehet természetesebb annál, mint születéssel és korrajzzal indítani. 1943-ban született, mint a nővérem, aki semmire nem emlékezett a II. Világháború utolsó éveiből. Az Ön emlékezetében megragadt valami a szörnyűségekből?
P. Gábor Mózes: Nekem sincsenek háborús emlékeim, csak a szüleimére támaszkodhatom.

KkF: Az ötvenes évek szűk levegőjé-t (Bereményi-Cseh) érzékelte-e a kisiskoláiban? Eminens tanuló volt? Olyan, akire már akkor figyeltek társai?
PGM: Mindig kíváncsi voltam, ami tovább ösztönzött.

KkF: „1957-ben válaszút előtt álltam. […] disszidáljak, menjek-e, vagy maradjak. […] A kaland engem is vonzott, de egyedül fölkészületlennek éreztem magam.” (Orosznak lenni, 19. oldal) 14 évesen a maradás, a tanulmányai folytatása mellett döntött. A családból irányította valaki éppen a csepeli Gépipari Technikumba?
PGM: Apám és az iskolám a technikában látta a jövőt, de nekem még nem voltak közelebbi elképzeléseim. A múlt kivételesen jobban izgatott, mint a jövő.

KkF: „Építészmérnök hallgatóként, sőt már középiskolás koromban érdekelt a műemlékvédelem, de az akkor uralomra került szemlélet annyira taszított, hogy két műegyetemi év után pályát módosítottam.” (Háromhegyi történet, 111. oldal)
Azokban az időkben – jól emlékszem, saját bőrömön tapasztaltam –, társadalmi (és családi) kényszer nyomta az ember vállát, hogy amibe belevágott, azt elvégezze, szerezzen egy diplomát. Mi történt valójában?
PGM: Nem éreztem kényszert valamilyen diplomához, de magasabb életcélt kerestem.

KkF: Hol folytatta? Hogyan teltek ezután az egyetemi évei? Mely tárgyakra emlékszik szívesen és melyekre nem?
PGM: Az építészkaron az építészettörténet foglalkoztatott és a helyreállítások eredetisége, de sem a gyakorlat, sem a tervezés nem érdekelt. Mivel kulturális hiányosságaim voltak, átmentem sikeresen az ELTÉ-re, hogy angol-német nyelvvel és irodalommal foglalkozzam. Közben megfogott a klasszikus orosz irodalom Puskintól Tolsztojig terjedő része. Pesten felfedeztem az ortodox egyházat és jelentkeztem az orosz egyháznál.

KkF: Mi úton-módon jutott ki a Leningrádi egyetemre? Hány nyelven beszélt már akkor?
PGM: Ökumenikus kapcsolatba kerültem az orosz egyházzal és érdekelt az orosz teológia. Megtanultam oroszul és jelentkeztem a pravoszláv teológiára (Leningrádba), ahova első magyarként felvettek. Három évig közöttük éltem, erről szól az Orosznak lenni c. könyvem. Továbbra is érdekel az orosz mentalitás és politika, de kritikusan látom gyakorlatát. Nagyjából Nógrádi György és Bernek Ágnes alapján.

KkF: Végzés után Leningrád nem kínált fel tudományos vagy oktatói pályát? Vissza kellett térnie Magyarországra?
PGM: A magyar ortodox egyház sürgette hazajövetelemet, ezért lelkészi szolgálatot vállaltam és elláttam a megüresedő miskolci papi feladatot.

KkF: Hol avatták pappá, hogy fogadták a miskolci, majd a nyíregyházi gyülekezetében?
PGM: Leningrádon szenteltek fel, miután metropolitám szerzetességre javasolt, így nőtlenül nehéz volt a szolgálat. 11-12 éves munkám a pesti főnökömmel (Berki Ferizzel) megnehezült, ezért próbáltam más ortodox egyházzal kapcsolatba kerülni. A görögökkel B. F. akadályozott, a bolgárokkal az oroszok tiltották meg kapcsolatomat, így kénytelen lettem világi munkát vállalni, amiből házasság lett.

KkF: 1981-ben nagy törés állt be hivatásában, életében. Még egy 206 oldalas kötet is kevés volt arra (Orosznak lenni), hogy ennek körülményeit, hátterét megvilágítsa. Most mégis arra kérem, hogy foglalja össze olvasóinknak a történteket.
PGM: Az előbbi folytatásaként továbbra is érdekel a radikális teológia, ami tovább segített az ortodoxián. Bár tanítással is foglalkoztam, fizikai munkát is végeztem, alapvetően Jézus személye érdekel. Újabb írásaimat is neki szenteltem (Alternatív teológia, Teológia a jövőnek).

KkF: Gondolom, fiatal felnőtt kora óta írt, ha mást nem, akkor a tanulmányaihoz kapcsolható dolgozatokat, értekezéseket, prédikációkat. 1985-től bukkantak föl egyháztörténeti írásai a Társadalmi Szemlében, a Vigiliában és másutt. Őrzi ezeket a dokumentumokat? Van róluk jegyzéke, amit itt, a mellékletben hozzáférhetővé tehetnénk az olvasóink számára?
PGM: Nincsenek, ha lényegtelennek tartom őket. De barátaimat ellátom kisebb-nagyobb írásokkal.

KkF: „…az értekező próza az egyetlen műfaj, amelyben megnyilvánulhatok. Ehhez nemcsak mesterségbeli tudás, techné kell, hanem géniusz is, aki nem hagyja nyugton az ihletendőt, hogy értéket szüljön a világra. Természetesen ilyen igényességgel minden illetlen, profán gondolat fennakad a lelkiismeret szűrőjén, így marad a szakrális, vallási tematika. Aki nem tud művésszé nemesedni, annak el kell hallgatnia saját kivetni szánt gondolataival együtt.” Fenti mondatait egy 2023-as írásából ollóztam ki. [1] Menjünk sorba. Kérdezném és beszéltetném eddig megjelent hat kötetéről, legyen egy helyen, egy nagyinterjúban összefoglalva, könnyen elérhetően, a kutatóknak, a kíváncsiskodóknak.
Hogyan, miért vetette papírra az első kötetét, a Háromhegyi történet-et (Kairosz, 2002)? [2]
PGM: A fenti válasz.

KkF: A tartalmas-tanulságos történetfüzér utolsó előtti fejezetében olvasom: „…és mi lesz, ha teljesen profanizálni fogják a ‘helyreállítás’ során azt, amiért ide jártunk? …megszentelhető az anyag, ha visszakapja szakrális rendeltetését, ha folyamatos imával, rendszeres liturgiával, Istenre figyelmes bennlakókkal valóban helyreáll eredeti szellemisége.” (Háromhegyi történet, 152-153. oldal) A kötet záródátuma 2001. augusztus. A Wikipedia tájékoztatása szerint „2001-ben megkezdődött a templomhajó teljes újjáépítése, megtörtént a befedése is.” [3]
„…a Martonyi kolostorhoz szellemileg a mi baráti társaságunk [Háromhegyi Baráti Társaság] áll a legközelebb, ami az egyesület tanulmányi jellege folytán akadálytalanul fokozható”. (Háromhegyi történet, 112. oldal) Mi történt azóta a monostor életében?
PGM: Tudtommal semmi, a rom gazdátlan, az Aggteleki NP nem foglalkozik vele.

KkF: Második kötete is 2002-ben jelent meg a Kairosz Kiadónál (Minden Jézusról – Evangélium exegétáknak). [4] Kiragadok néhány sort könyve kísérőszövegéből: „A legteljesebb Synopsisokon, összehasonlító szöveggyűjteményeken is túlléptünk azonban azzal, hogy először vesszük figyelembe és közöljük magyar fordításban az iszlám Jézus-hagyományát, amely még a legtöbb kutató előtt ismeretlen.” Mivel magyarázható, hogy 2002-ig kellett erre várni?
PGM: Csak engem érdekelt, amit néhány barátommal megosztottam.

KkF: „Lukács nem evangéliumnak, hanem tudósításnak nevezi első könyvét… […] tehát nem a korai zsidókeresztény közösségek hitoktatását tartja szem előtt, hanem minél hitelesebb bizonyítékokkal kívánja érzékeltetni a Jézussal ‘beteljesedett események’ történelmi horderejét.” (Minden Jézusról, 155. oldal) E könyvet nem tudósként, de naivan böngésző olvasóként, tekinthetem-e munkáját kis közösségek, bibliakörök, beszélgető társaságok kézikönyvének? Vagy elmélyülésre kész teológusok, esetleg kutatók részére szánta?
PGM: Bárkinek, aki ihletet kap hozzá.

KkF: 2016-ban jelent meg Orosznak lenni. Nyitás keletre című visszaemlékezése (Magánkiadás). [5] Ismertetője olyan gondolatokat fogalmaz meg, aminek alapján nélkülözhetetlen olvasmánynak tűnik a mai világbirodalmi átrendeződések megértéséhez is. Jól gondolom? S késztette Önt arra, hogy ilyen részletesen megírja szovjetunióbeli tapasztalatait, kapcsolatait és szellemi gyarapodását?
PGM: Önnek van igaza. Oroszországnak nagy jövője van, ezért jó lenne, ha megértenék.

KkF: Negyedik kötete a Magyar misztériumok (Kairosz, 2019). [6] „Amit e könyvben próbálok megközelíteni, az egy emberhez és az emberfölöttihez egyaránt méltó élet, melyet először erkölcsi, majd kulturális, végül jobb vallási formába lehet önteni” – olvasható a kötet ajánlójában.

„Erkölcsi, kulturális, vallási megközelítésem misztériumnak tartja történelmi hányattatásunkat, ezért radikálisan mélyebb, spirituális szempontból szeretném megérteni és megismerni a velünk történteket.” (Magyar misztériumok 7.oldal). Sikerült eljutnia erre a megértésre a mindössze 340 oldalas kötet megírása során, vagy ez a téma tovább dolgozik önben és újabb és újabb írásokban tör majd elő?
PGM: Igen, tovább ösztönöz, ha keresőkre találok.

KkF: A pálosokról már az első kötetében is írt (a Háromhegyi monostor kapcsán). Jelen könyvében számtalan fejezetben hivatkozik rájuk. „Bár térben és időben körbejártam az egyetlen magyar rendet, még mindig maradt valami rejtély a lényegükből, amit alapítása óta a mai napig találgatások, misztifikált rejtélyek, föltételezett beavatások takarnak el a vallásos és vallástalan utókortól. […] Bízom benne, hogy valahol, valamikor a felszínre fog törni az eredeti pálos szellem, mert nem veszhet el, sőt forrásából talán még meríteni is tudunk.” (Magyar misztériumok, 135. és 138. oldal) Saját tanulmányai, kutatásai során mire jutott? Mi az, ami időről időre gondolatai középpontjába vonzza a pálosokat?
PGM: Mint volt ortodox szerzetes az ortodoxiában találtam meg keleti gyökereit a pálosoknak, de a világ még nem érett rá.

KkF: Egészen eredeti, különös összefüggések sejlenek föl az alábbi mondatokban: „A történelem, a tudomány és a társadalom ‘szent teheneit’ korunkban nem illik kétségbe vonni. A három T jellegtelen, elvont fogalmával szemben a sors, a szentség és a spiritualitás hármassága olyan misztérium, amelyet a nem értők nem sejtenek, csak az értőknek fontosak.” (Magyar misztériumok, 224. oldal). Kifejtené nekünk bővebben a fentiekhez fűződő elképzeléseit?
PGM: Nem, a fentiek miatt.

KkF: Európa válaszúton az ötödik kötete. (Kairosz, 2022) [7] Megragadott, kíváncsivá tett az alcím, N(eurológia), s nem különben a fejezetcímek (Ami volt, Ami lett, Ami lehet).
„Mai helyzetünket lényegesen kritikusabbnak látom, mint amit Spengler száz éve prognosztizált, hiszen nem látta az atomháború kockázatát, a génmódosítás embertelen kísérletét, az Európába beözönlő idegen tömegeket, a világjárványt és főleg a kihűlő európai kereszténység súlyos összeomlását.” (Bevezető, 9. oldal)
Legújabban már a mesterséges intelligencia (MI) erőszakos előtörése is fenyeget. Felfedezhető-e, első olvasásra, hogy eddigi kérdéseimet nem számítógép generálta, hanem az Ön mintegy kétezer oldalán olvasottak nyomán az agyam és a szívem diktálta tollba?
PGM: Igen, ezért sok sikert kívánok Önnek.

KkF: Komolyra fordítva a szót, az MI-t több helyen is említi könyvében: „Az isteni dimenzió vizsgálata nemcsak ismeretelméleti kérdés, hiszen csak egyesek teszik föl, vajon megismerhető-e a (teljes) igazság, van-e valami a korlátolt emberi értelem fölött? Az emberfölötti föltételezése nem a mesterséges intelligencia dolga, hanem a hagyományos teológia területe, ideértve a váratlan sugallatok forrását, erejét és hatásait is.” (Európa válaszúton 224. oldal) Hitünk természetes, szabad megélése bővül-e vagy szűkül káoszba süllyedt korunkban? Hol, miben tapasztalja a legnagyobb korlátokat s a pislákoló reménysugarakat?
PGM: A rossz növekedése előbb-utóbb véget ér, akkor új esélyek jönnek.

KkF: A hatodik kötete (Galileai alternatíva) megjelenése előtt a Napút netes portálon már jelezte, hogy mi foglalkoztatta akkoriban: „Alternatív teológiám szerény hozzájárulás kíván lenni az evangéliumok eredeti ‘galileai alternatívájához’, amely nélkül Jézus ügye ma kevesebb lenne a benne rejlő lehetségesnél. A teljességet természetesen én sem érhetem el, de meg kívánom tisztítani az oda vezető utat mások előtt az utóbbi száz év zavaró, fölösleges akadályaitól. Mint Tolsztoj egyik szellemi örököse azt szeretném kimondani, amire az egyházak az ó-kereszténység óta képtelenek. Lehet, hogy megütközést vált ki, de az íróóriás géniusza vigasztalni fog minden várható kritika elviselésében.” Kivételesen nem lenne igaz Márk 6:4 jóslata: Senki nem lehet próféta a saját hazájában. Vagy mégis lehet? (Ha Tolsztoj élne, NapútOnline, 2024.) [8]
PGM: Nem tudom.

KkF: A Galileai alternatíva (Kairosz, 2024) pillanatnyilag a legújabb könyve.[9] „A kereszténység kezdete és végzete alcím azt kívánja kifejezni, hogy bár Jézus a Mennyek Országáról beszélt, a történeti valóság egy államegyházi politikai termék lett, tehát az örökkévalóságtól eltávolodtunk. Ideje lenne felfedni a klerikalizmus előtti, hiteles teokrácia lényegét, valamint a belőle kialakult felekezetek válságát. […] Az európai irodalom szubjektíve próbált életet lehelni a legendákba, de szenzációs ötletekkel sem tudta megragadni a Mester titkát” – olvasható a beharangozóban (Galileai alternatíva, 7 – 8. oldal). Tapasztalatai és elméleti felkészültsége birtokában sikerült megfejtenie „a Mester titkát”?
PGM: Igyekszem megfejteni.

KkF: A Mester és tanítvány című fejezetben található megszívlelendő és hasznos tanács: „Természetesen jó volna, ha minél több ‘idősebb testvér’ tapasztalatára számíthatnának a ‘fiatalabbak’, hogy mielőbb megszabadulhassanak tévedéseiktől és fölösleges terheiktől. De nem lehet kifogás, hogy ilyenekre nem találtak, mert mindenképpen vigasztaló, hogy a legmagányosabb keresőben is támadhat ‘önmagától világosság’ (Tm 50).” (Galileai alternatíva, 168.oldal)
Jól következtetek, hogy Ön szerint a jó úton haladó önfelfedezők, öngyógyítók is rátalálhatnak az igaz hitre?
PGM: Igen!

KkF: Akinek nincs keze ügyében az Ön hiánypótló könyveinek egyike, fordulhat-e pl. a populáris kultúra termékeihez? Koncertek zenei- és szövegélményeihez vagy a már okoskütyükön is nézhető videócsatornákhoz? „A figyelmes tanítvány talán abból tanul a legtöbbet, ha ellesi, amit a Mester kifejezetten nem tanít…” (Galileai alternatíva, 178.oldal). Itt van például a 2000-ben indult olasz krimisorozat, a Don Matteo, amely már a 13. évadánál jár, közel 350 résszel. A főszereplő katolikus pap nemcsak rendíthetetlen lelki atyja a településének, hanem remek nyomozó is. Amint elkapja a bűnöst, bibliai idézeteivel, emberségével azonnal lelki támaszt is nyújt (a film szerint hatásosan!). Biztasson már bennünket egy kicsit! Ugye nincs még veszve minden?
PGM: Igaza van, de a remény is valami.

KkF: A NapútOnline portálon említette, hogy Szemben önmagammal címmel készül a korábban már tárgyalt Orosznak lenni c. kötet folytatása. „Önvallomásom első címe a Pro memoria volt, amit jellegtelensége miatt elvetettem. Mivel írásaim első számú címzettje a családom, akikkel régóta nem tudok eleget beszélgetni, szükségesnek láttam a módosítást. Az új cím Egy öreg oroszlán mormogásai lett. De ez túl nagyképűnek látszott…” [10] Tehát inkább önvallomásokat, mint visszaemlékezéseket tartalmaz majd, és elsősorban feleségének, lányának, unokáinak szánja? Mikorra tervezi a véglegesítését, kiadását?
PGM: Amíg élek, remélek, de nincsenek terveim.

KkF: Egy kivételével köteteit a Szalai Katalin vezette Kairosz Kiadó gondozta. Aprólékosan szerkesztett, szép kivitelezésű munkák. Óhatatlanul a Zorán énekelte szám jut eszembe „…azt hittük, hogy drágább, ami szép”. Ha jól tudom, elkészült a legújabb, hetedik kötete is Alternatív teológia munkacímmel. Elárulna róla részleteket, legalább fejezetcímeket? Kézbe kapjuk még az idén?
PGM: Nem tőlem függ.

[1]http://www.naputonline.hu/2023/02/19/p-gabor-mozes-miert-irok-es-kinek/
[2] https://www.libri.hu/konyv/p_gabor_mozes.haromhegyi-tortenet.html
[3] https://hu.wikipedia.org/wiki/Pálos_kolostor_(Martonyi)
[4] https://www.libri.hu/konyv/p_gabor_mozes.minden-jezusrol-evangelium-exegetaknak.html
[5] https://szitkonyvek.hu/orosznak-lenni-79171
[6] https://www.libri.hu/konyv/p_gabor_mozes.magyar-miszteriumok.html
[7]https://www.libri.hu/konyv/p_gabor_mozes.europa-valaszuton.html
[8]http://www.naputonline.hu/2024/01/20/p-gabor-mozes-ha-tolsztoj-elne/
[9]https://www.libri.hu/konyv/p_gabor_mozes.galileai-alternativa.html
[10]http://www.naputonline.hu/2023/02/19/p-gabor-mozes-miert-irok-es-kinek/