Tamási Orosz János: Három scherzo a készülő „ördögi ártatlanság” ciklusból

PÉTER KULCSAI

amikor megismertük egymást
illetve ismerkedni kezdtünk
nem sejtettem hogy ő valaki más
de ezt akkor még ő sem tudta
csak hát az a fránya elhivatottság
vele ezt nagyon gyorsan tudatta

amikor végre valaki más lett
felhívtam kell-e még az a régi
gondolat az a régi beszéltünk róla
találkozzunk felelte na de mikor
tűnődött szólítva titkárnőjét hisz
stallumja súlyához illő gondját
a sóhajszabóság már elkészítette

három hónap múlva talált is erre
a titkárságra bővült stáb perceket
de sietnünk kell figyelmeztettek
torlódnak erőst az országos ügyek

később amikor még valakibb lett
újra beszéltünk – – – a tárgyalója
ott az országszívcsakra-kamrában
alsó hangon negyvensoknéhány
négyzetméterre rúgott s lélekben
lehet a Szamosra

***********hosszan beszéltünk
de végig nem tudtam kivel
a valakibb másból is valaki más lett
az időkig és az áldomás-idők óta
úgy mondják elkerülhetetlen ez ha
valaki rálép ama ingó hajóhídra

de nincs ezzel baj megvénehedve
elérte végül amire alkalmas volt
hitében megtartó eleitől kezdve

mint egy kicsiny városka nyugdíjas
igazgatója nézd kinek ha végigsétál
a piacon nagyot köszön s előre
ez a kis hátsóudvarnyi ország
minden maradék földhözragadtja
akik – mint ő – szintén ugyanazok
s várnak továbbra is ugyanarra

Szent Péter helyett a pedellusra

KONSZOLIDÁCIÓ

a családban mindenkinek volt
alanyi joggal bíró bögréje
az enyém az ursus paternus
gondolom nagyon sok családban
a férjek neve egy idő után
macika meg macikám lesz
ezért kapják meglepiként
macis bögrében a reggeli kakaót

amikor a házasság töredezni kezdett
és közel jártunk
************nagyon közel
******************a váláshoz
az egyik vita közben
macis bögrém konyhakövön végezte
apró szilánkokban megfelelve így
az erős metafora minden elvárásának

később hogy elsimulni látszott
a vihar a család három női tagja
feleség és két leánygyermek
megleptek kariarira
egy félliteres macis bögrével
milyen jó lesz majd
a reggeli kakaóhoz meg minden

úgy is lett kiváltképp amint letört
az új ursus paternus füle már kezdtem
megszevet szivem szevet valóság ez
söröm is abból töltöttem hörpöltem
a vízen is térden jártam
szóval kezdtem őt megszeretni de

… egy nap hiába kerestem …

kiderült a lomtalanítás napján
ő is a kiselejtezendő
levitézlett holmikkal végezte be
mintegy alámerülten így
macis bögre perfectus corpus lett
és ezért macis bögre sorsa is
Consummatum est

ÜNNEPSORJA

én és én meg az ablakra szánt
karácsonyi lámpafüzér
soha nem illettünk össze
nem mintha az adventi utcaképek
a villódzó kirakatok
taszítottak volna
jó volt barangolni alattuk
amikor
*****volt
*****némi
*****öröm
*********a forgatagban
amikor még volt némi öröm
abban hogy újra itt van
nem csak fröccsöntött vásári bóvli
és fröccsnek sem öntött bor
volt a forralt ünnep nem csak
de hisz tudják amikor még volt

már gyárilag volt benne ünnep

nem kellett fényéhez mindenképp
két vagy több
******másfél voltos ceruzaelem
**********ma már abból
a véknyabb is passzol ha pislákol
vedd ki a távirányítóból
*******jó lesz
de hogy az ablakra aggassam
a várakozást ez nem ment

most izzósor díszíti ablakom
este héttől hajnali kettőig tart
a programkapcsolt virradat de
félháromkor ismét füstfekete
az éjszaka tetszhalott tekintete

én és én akkor kezdünk várni
a tízből a kétezerhuszonhatodik
igaz emberre – vagy új elemre