Taizs Gergő: Fedezék (Két vers)
fonalhúzó
küszöbnek vetett háttal vakarózik
a pamutszálak a küszöbsínt csiszolják
a padló alól az illékony félhomály
szivárog át, ráolvadnak a térre a formák
átmeneti állapot ez is, változó térhatás
aztán feláll, elindul a konyhába
vagy épp könnyíteni magán
kötött ruhája szeme megakad
egy előbbi csavaron
nehezen tud elszakadni, mármint a szál
lépésről lépésre bontja le magát
(gyógyult seben a foszló var)
körbe-körbeérve addig zilálja
a titkos kötöttséget, míg végül
a szobába érve leplezetlenül
a kortárs árnyak közé vegyül
fedezék
lefedni a lényeget
egy foltossá zabált
horpadt bádoglemez
zizzenő árnyékával
mintha a megtört idő
kézremegése az ősz
hullámzó fuvallatának
tünete lenne csupán
a kenetmentes konok halmok
tömegvonzása hűsítőn hat
a fémég fojtó zubbonya alatt
gyújts meg a fedezékben egy gyufát
húsba sosem marnak ilyen lángok
Taizs Gergő a 2018-as Cédrus-pályázat közlésre kiválasztott szerzője.
Illusztráció: Égő gyufaszál (pixabay.com)
Ezek is érdekelhetik!
IRODALMI CSOKOR 2021 KARÁCSONYÁRA (1.) →
Németh Erzsébet: Eliziádok →
Búzás Huba: Élek még, de félek →
