LORÁNTFFY ZSUZSÁNNA – I. RÁKÓCZY GYÖRGYNEK
1620. november 1.
Kegyelmednek, mint szerelmes uramnak ajánlom szolgálatomat.
Amióta az Úr Isten ő szent felsége kegyelmedet innét tőlünk felvitte, négy rendbeli levelét kegyelmednek vettem, melyekben is kegyelmed jó egészségét megértettem, akinek szívem szerint örültem. Az utolsó levelében írja kegyelmed, hogy semmi újságot nem küldhet, mivel ott most minden szűk volna, de soha kegyelmed énnekem kedvesebb újságot nem küldhet jó egészségénél, mint mikor jó egészségben értem kegyelmedet lenni. Hála az Úr Istennek, mi is itt tűrhető egészségben vagyunk, melyet kegyelmed felől is szívem szerint kívánok hallani. Hogy pedig azon panaszkodik kegyelmed édesem, hogy én kegyelmedről megfeledkeztem volna, és kegyelmednek semmit sem írnék, ezt kegyelmed ne nekem, hanem a levélhordóknak késedelmes voltoknak tulajdonítsa, mert mindenkor, valamikor innet felmentek, s az alkalmatosság hozta, kegyelmednek írtam, de ha késedelmesek voltak a felmenésben, azt nekik tulajdoníthatjuk. Kegyelmed énnálam nincs elfelejtve, hanem kegyelmedet szüntelen elmémben viselem. Az újhelyi ispotályban való szegényeket pedig ami illeti, én azokról gondot viseltetek, s gondom is lészen reájok, s hozza az Úr Isten ő szent felsége hamar időn jó egészségben meg is kegyelmedet, s láthassam jó egészségben kegyelmedet.
Datum in Sárospatak 1. Die Novembris Anno 1620.
Kegyelmednek amíg él, mint szerelmes atyjafia szolgál
Lorántffy Zsuzsánna
Lorántffy Zsuzsanna Lorántffy Mihály nagybirtokos és Zeleméri Kamarás Borbála gyermeke 1600 körül született. 1608-ban apja megszerezte Sárospatak várát, Zsuzsanna gyermekkora nagy részét itt töltötte. Édesanyja váratlan halála után édesapja Andrássy Katát vette feleségül, aki gondos nevelésben részesítette testvéreivel együtt. Egy féltestvérük is született e házasságból, akit anyja után szintén Katalinnak kereszteltek.
Zsuzsanna művelt, komoly kisasszonnyá serdült, aki a háztartásban is dicséretes jártasságot szerzett. A magyar mellett beszélt és írt németül, latinul, olaszul és románul is. 1616-ban ment feleségül I. Rákóczy Györgyhöz. A házasságot mindkét család, de főleg a Rákóczyak ellenezték, mindent elkövettek, hogy megakadályozzák, de Rákóczy Györgyöt nem tudták eltéríteni szándékától. Akkoriban ritkaság számba ment főúri körökben a szerelmi házasság. Az övéké az volt. Négy fiúgyermekük született, de csak kettő (György és Zsigmond) érte meg a felnőttkort.
Békés családi életükbe a politika szólt bele. Bethlen Gábor erdélyi fejedelem 1619-ben felszólította Rákóczy Györgyöt, hogy csatlakozzon hozzá, és segítse a protestánsokat. A háborúskodás idején Lorántffy Zsuzsanna igazgatta a birtokokat, s gondoskodott a katonák ellátásáról. 1630-ban Bethlen Gábor halálával megüresedett a trón, melyre a segesvári országgyűlés I. Rákóczy Györgyöt választotta. Zsuzsanna férje oldalán tevékenyen részt vett a családi birtok kormányzásában. Kiváló gazda és kertész volt, kitűnő feleség és jó anya. Szórakozás és fényűzés helyett szorgos, munkás életet élt. Igyekezett jó célokra, mások hasznára fordítani anyagi javait, politikai befolyását. 1644-ben Rákóczy György ismét bekapcsolódott a 30 éves háborúba. Előtte fiát II. Rákóczy György néven társuralkodóvá választatta, az államügyekben való döntés jogát azonban feleségére bízta, aki ezúttal is helyt állt. A hadjárat sikeresen végződött, de Rákóczi György egészsége igencsak megromlott, 1648-ban halt meg Gyulafehérváron. A hosszú távollétek miatt a fejedelmi pár hónapokig csak levél útján tarthatta a kapcsolatot egymással. A levelek mindkét fél részéről ritkán tapasztalható gyöngédséget árulnak el. A fejedelem minden fontos eseményről elsőként feleségét tudósította. Nem egyszer, mint a keltezésből is kiderül: hajnalban vagy éjjel sem volt rest levelet írni. Attól függően, hogy mikor volt ideje, 2-3 naponként követték a levelek egymást, s ezt elvárta Zsuzsannától is. Több ezer levelet válthattak egymással. Ezekből pár száz maradt ránk.
Zsuzsanna több kollégium, különösen a sárospataki jótevője volt. Tudósokat, tanárokat gyűjtött udvarába, része volt abban, hogy fia Zsigmond, Patakra hozatta Comeniust, az Európa-hírű cseh pedagógust. Újra kinyomtatta a Szentírást magyarul. Ispotályokat alapított, özvegyeket, árvákat pártfogolt. Férje halála után élete végéig sötét gyászruhát és fehér özvegyi kendőt viselt. Az ő dédunokája II. Rákóczy(i) Ferenc.
A fejedelemasszony szépirodalmi műveket is ihletett. Viktor Gabriella: A pataki vár gyöngye, Szentmihályiné Szabó Mária pedig Lorántffy Zsuzsánna címmel írt róla könyvet.
A tokaji aszú megszületésének krónikája is Lorántffy Zsuzsanna gazdaságába visz. Udvari papja, Sepsy Laczkó Máté, aki a nagyasszony birtokán a szőlőtermelést irányította, az akkori hadiesemények miatt a szüretet novemberig késleltette. A szőlőszemek emiatt megtöppedtek, összeaszalódtak, így a borok édesebbek, tüzesebbek lettek.
I. Rákóczy György 1593-ban született, 1630-tól haláláig erdélyi fejedelem. Kedvenc jelmondata volt: „Ha Isten velünk, ki ellenünk?” Édesapja Rákóczy Zsigmond, a Rákóczy-ház felemelkedésének elindítója, édesanyja pedig Gerendi Anna. Rákóczy Györgyöt apja már 1605-ben szolgálatba adta Bocskay István kassai udvarába. Itt ismerkedett meg Báthory Gáborral és Bethlen Gáborral. Bocskay 1606-ban bekövetkező halála után visszaköltözött apjához, akit a következő évben az erdélyi rendek fejedelemmé választottak. 1615-ben Borsod vármegye főispánja, majd királyi étekfogó mester, s az ónodi vár kapitánya lett. 1619-ben elsőként csatlakozott Bethlen Gáborhoz, akinek támogatására támadást indított II. Ferdinánd ellen. A felső-magyarországi rendek kassai gyűlése Felső-Magyarország kapitányává választotta. 1625-ben ő kapta a feladatot, hogy Bethlen követeként kérje meg Brandenburgi Katalin kezét, és hozza Erdélybe a fiatal menyasszonyt. Trónra kerülése után visszavette a magánkézbe került kincstári birtokokat, megtörte a nagybirtokos főrendek hatalmát. A fejedelmi birtokokra alapozta keménykezű uralmát. Uralkodása alatt Erdély békében fejlődött.
Németh Erzsébet
Illusztráció: “szerelmes uramnak” (fh. Rusz K.)
Ezek is érdekelhetik!
Antal Anikó Zsuzsanna: Kékfestő →
Csáji László Koppány: Agyagból születő, fénybe fonódó* →
Csáji László Koppány: Megfestett zene →
