Lehel téri piac | Poétai plener 15.
Poétai plener. Szerkesztőségünk szervezi: kigondol egy élményt ígérő helyszínt, előzőleg megállapodik három-négy költővel, akik – miután elfogadták a játékszabályokat – ránk bízzák magukat, s adott időpontban, megbeszélt helyen: találkozunk. Megérkezünk a helyszínre, a költők letelepednek (mozgásuk azonban nem korlátozott), s harminc percben megalkotják a látvány-idézte verset. Átadják kéziratos művüket. Teremtettünk pici utócsiszolásra is lehetőséget: a poéta másolatot vihet haza – majd küldi a begépelt véglegest. Az eseményt a helyszínen készült felvételekkel dokumentáljuk.
Tizenötödik alkalommal a kaland résztvevői: Balizs Dániel, Novák Valentin és Petőcz András. Az igazán színes helyszín a Lehet téri piac, szombaton. Az „alkotói” padok – rájuk várva, csöndes helyen az emelet egy zugában. Az együttlét lezáró aktusa: jóízű ebéd a piac Lacikonyháján (ld. lapvégi záróképek).
A helyszíni fotókat Sal Antal = Szondi György készítette.
(A szerkesztőség)
*
Petőcz András, Balizs Dániel, Novák Valentin
*
BALIZS DÁNIEL
Balizs Dániel: Isten a piacon
válogat, számlál
**hitelbe is áld
****a zárt redőnyöktől fél
Isten szeme
**épp, mint a paradicsom
****éjszakázástól piros
egy szőlőszem
**ha elgurult, Isten
****otthagyja a 99-et
Isten kabátok közé búj
**a ráncokba olvadó
****terepszínű Isten
Istennél vásárolok
**szatyor jóért
****alkudva, bocsánatot
néha elfelejti a blokkot
**néha pult alól méri
****a folyékony megváltást
az vesse rá az első
**almát, körtét, szilvát
****aki még nem vert át
*
*
NOVÁK VALENTIN
Novák Valentin: Lehellő
A Költő Üzemeltetési Osztály előtt,
valami bárkán, huzatos piac,
A Váci út folyó partjára kivetve ülök.
Hőálló gyümölcsíz, mélyalmos tojás,
gumipapucsban elmondott vallomás.
Nyüzsög a mélység, de alku már sosincs.
Irdalt ponty. Szilvahalom. Majd ott kacsints!
Csarnoküzemeltetési Osztály.
Fali ivókút. Ne csak szóra szomjazz!
Papírom a mélyszegénység keményfedelű kötetén pihen.
Túlfüstölt sajtok hegyei fölött
űr-vad 3i/atlas körözött,
és a félig telt, font kosárromban
temus atombomba-lámpa robban.
A Költő Leselejtezési Főosztály előtt ülök,
fölöttem „Befed ez a kék ég” felirat
enyész. Az ál-Menny(ezet) alfelén vagyok.
Kissé megkuszált az élet, ötvenhat
év. Forradalmi kor. Kit vágjak kupán
kürtömmel? Lehelt szavaim becsapnak.
Nincs béke. Bennem zsivaj-bazár csupán.
*
*
PETŐCZ ANDRÁS
Petőcz András: Piacon
Árusítva vagyon mind, aki költő,
és áru a mű is, amit létrehoz.
Szegényes a piac, ahol működik,
a konkurencia mindent eloroz.
Így járom e tájat, árva árus, én,
magamban, egyedül, örökös vándor,
standok közt sétálok, versemet adom,
sietek kifelé a nagyvilágból.
Nem lett szebb jövő, hiába a piac,
aki ezerszer ad, nem ad semmit az,
nincs oly termék, ami segíthet nekem.
Felsírok itt az árusok közt járva,
elszánva életre meg a halálra,
bocsáss meg, Úristen, s fogjad a kezem.
*
*
*
*
*
*
Illusztráció: a címlapi fotón balról jobbra: Szondi György, Petőcz András, Balizs Dániel, Novák Valentin
Ezek is érdekelhetik!
Magyar-bolgár plener | III. rész: Szondi György százéves könyvespincéje | Poétai plener 14. →
Magyar-bolgár plener | II. rész: Vajdahunyad vára | Poétai plener 14. →
Magyar-bolgár plener | I. rész: Nádor Terem | Poétai plener 14. →
