Mona Høvring: A lány, aki elköltöztette a napot (három vers)
(A KORTÁRS NORVÉG KÖLTÉSZET HAVA – tizenkettedik nap)
A lány, aki elköltöztette a napot
A teraszon rágyújtok egy cigarettára
vöröslő parazsán át kikerekedik a Hold.
Emlékszem a szedés előtti ribizlibokorra
nyárvégi nyugtalanság bizsereg az ujjaim hegyén.
De ki beszél itt álmokról, ki merné háborgatni
s egy tablón mit látnék belőlük szívesen?
Olvastam valahol, Sylvia Plath apja
darazsakról írt értekezést
s hogy a csillagok fele
párosával születik.
Egy nap átadom magam a könnyeimnek
s egy albumba ragasztom bizonyítékul
mert már senki sem születik
sírásra hajlamosító génekkel.
Úszómedence a két hegy között
Nyújtózkodom, a kis zseni
előfordulhat, hogy meghalok,
ezer buzgó kéz teríti rám a leplet
a vörös szobát vakufények hűtik.
A megdöbbenés megkésve
fájdítja az emberek szívét,
aztán új betegség jön:
A nagy megkönnyebbülés.
Himnusz nr.1
Hajót kormányzok, stabil és létező
nézd, Uram! elmozdulok a vízen.
Éjszaka kifüggönyzöm az eget
s betakarózom a széllel.
Hajót kormányzok, stabil és létező
mondd, Uram! elérkezett már az időm?
Szent Mária, köhögéstől elgyengülve
sápadtan csüngök a melleden.
Hajót kormányzok, stabil és létező
mondd, Uram! egyszer véget ér minden?
Fülemnek az első dallam
mikor lélegzetedre ébredek.
Fordította: Kovács katáng Ferenc
Mona Høvring (Foto: Agnete Brun, Forlaget Oktober)
Mona Høvring 1962-ben született Haugesundben, egy délnyugat-norvég kisvárosban. Dolgozott fogászati asszisztensként, alumíniumgyárban, könyvesboltban, tengeren mint utaskísérő. 1998-ban jelentkezett első verskötetével (IIK!! Párbeszéd, Gyldendal Forlag). 2013-ban Norvégia jelöltje volt az Északi Tanács Irodalmi díjára. 2018-ban elnyerte a Kritikusok-díját. Öt verskötete és négy regénye látott napvilágot az Oktober Kiadónál. Az általa választott versekből közlünk itt néhányat.
Illusztráció: “Norvég vershónap”
Ezek is érdekelhetik!
Hanne Bramness: Ének szavak nélkül, Az első hó →
Knut Ødegård: Vihar, A fölöslegesek →
Gunnar Wærness: felügyelet, birodalom →
