ne kérdezd, hogy min
mosolyog a töltőtoll ̶
jól betintázott
két lába közé
engedte becsúsztatni
asztal a széket
formáld a lármát
fülbemászó dallammá
lárvakorában
dörmögő medve
guberál a városban ̶
nem leli kedvét
falak a csendet
mohón belefetyelték
míg han(g)cúroztunk
Illusztráció: Töltőtoll és tinta (pixabay.com)
