Vers

október 11.

Pintér Ferenc: „Halk roppanás” (haikuk)

•

Nektek mesélve
találtam szót, néma fák,
hallgatag kövek.
Csendetekből jött
meg a válasz, néma fák,
hallgatag kövek.
Talpam alatt halk
roppanás, dióhéj vagy
más. Öltem talán.
Bozót nőtte be
a régi focipályát.
Senki se játszik.
Cserzett ráncokból
parázslott ki az öreg
mély tekintete.
Elsimultán sír
a hullám, pedig ő az
örök óceán.

 

Illusztráció: クン
Megosztás:
f t
Fel
Napút Online

Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.