Vers

október 13.

Hegedűs Gyöngyi: Az árvaságról

*

(a kitelepítés írójának)
annyi cilinder van a jobb szemem előtti üvegben, hogy fél karnyújtásnyira eltartva arcomtól, minden szálerdő lesz, ha keresztül nézek rajta. a pára, ami az üveget befogja, maszk alól szabadul, minden napszakban hajnal. mióta fésüli álmaimat. nem hiszem a rekonstruált mítoszokat. a felettes énnél nincs alantasabb. ezt a szálerdőt hiszem, ami bármiből kisarjad. csak el kell tartanom magamtól az éleslátás szított helyét fél karnyújtásnyira. élő, élettelen, mind ehhez az erdőhöz lelenc. nem kell lángra gyúljon, hogy láng legyen. az ige idejében az igeidők átjárhatók. senki nem tudja ezt jobban, mint a papgyerek, aki nemcsak istenhez, de anyjához és apjához is csak így jut el.

 

*

 

cilinderCilinder (H. Gy.)

 

 

 

Illusztráció: a szerző fotója
Megosztás:
f t
Fel
Napút Online

Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.