Vers

február 22.

Fülöp Péter: tér

•

kilép a térből
kilép az időből
„hol az Isten?”
„hol?” –
„mindenütt”
te vagy gyakran
sehol –
rajtad kívül
dobog
a szíváram –
tapogatod
a teret
a megfoghatatlant –
a ház ablakán
bezuhan a
fény
eloldja
a lebegő
lények csendjét
falak
rézsútjában
végigsöpör
valami
tékozló
vihar
mintha
látnád a
végtelent
a mész
a korom
elegyében
ég a
szemed
ég a táj
megérett
kezedben
az alma –
nézed az
Eget
miként
örvénylenek
eggyé a
páracseppek

 

 

Illusztráció: egy szerzői fotó
Megosztás:
f t
Fel
Napút Online

Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.