•
[van, ki párbeszédbe elegyedik]
van, ki párbeszédbe elegyedik Istennel,
van, ki átengedett teljes valóval tapasztalja,
az imádság Isten monológja, a rész szerinti
elmúlása a múlásban magában, elegyítetlenné
válása, erre gondolt, amikor a püspök további
párbeszédre hívta a februári prédikációja miatt
a tanévkezdés előtt kitett a.d.junktust,
ne vegye büntetésnek, mondta, csak
hát böjti időszak van, szavak függelmi értése,
így jár, ki fatálisan őszinte – érdekes,
a cinikusok nem sétálva gondolkodnak – mi más magya-
rázhatná jobban értelmezés nélkül a fát, épp annyira,
hogy leessen róla egyetlen gyümölcse,
a test, hisz az egész test stigma, az időnek csak így van
mája, van, ki nézni van, van, ki azért, hogy nézzék,
büntetlenül nem lehet búcsú-lábcédulázni világjárvány után
az évet élő igével – az a neved, hogy élsz,
pedig halott vagy – állni Isten önmegszólításában,
csak másként tehetni, már nincs életben, de még él,
szavak túlélőtávon belül, a fötális őszinteség már csak ilyen,
a párbeszéd pedig Isten előszobáztatása
A fiúság vására (H. Gy.)
[a megreformált abc]
a megreformált abc is a diktatúra jele,
csak mert a vezír a paradicsom
levesből előbb halászta ki a K-t, mint a B-t,
változik a sor rendisége, vagy
csak NK-sejtes immunmemória
maradandó nyomot hagy a vér vörös salakos
emlékezetében, akár egy térdre esés, amiből
nemcsak horzsolás, de 66 pusztán
átvándorló idegen test lesz,
a corpusban corpus aliens,
a kereszt nomád hatványra emelve,
még emlékszik a vonaton a sorsjegykaparó által
eltüntetett betűkre: kihal..ni .esélyes, tényleg,
ki terjesztette fel Krisztust a keresztre?
nehezen válaszolunk az okság
előtti kérdésekre, még bűn sem
létezik, még halál sem, de van
aki már leöletik, a kezdetek kezdetét
nemcsak az abc, de az egész teremtés
engedi maga elé, a szülő, ha gyermeket
temet az okságból kiesett, senki nem
figyelmeztet, hogy ennek az
Istennek a látóterébe behajolni is veszélyes
Hazafutás (H. Gy.)
[mikor már csak angyal ígér]
Ábrahámtól Dávidig tizennégy nemzedék,
Dávidtól a babiloni fogságba vitelig is tizennégy nemzedék,
a babiloni fogságba viteltől Krisztusig szintén tizennégy nemzedék.
(Mt. 1,17)
mikor már csak angyal ígér gyermeket,
akkor született, fél évesen egész mondatokat
beszélt, nemzedékeken átzuhanva az idő összes
lehetséges végpontja volt arca, minden félelmem kimondta,
az összes nevet, amit gyűlöltem, dobd ki, mondta, akár egy
tárgyra, aminek a rendeltetését sem tudhattam, dobd ki, ez
volt első teljes mondata, olyan tisztán hallottam, mint mikor
még űrből értek hozzám a szavak, s nem csak altatás és
álom köztesmegállója voltak, holtan sem fogyhat ki
belőlem úgy a lélegzet, mellkasát ne emelje meg
A fiú (H. Gy.)
