*
1
Itt van az ősz. Kávéház
teraszán rőt plédbe
burkolódzom.
2
Boldogan tévedeznék
egy örökzöld
sövény-labyrinthban.
3
Sápad s ritkul a
lomb zöldje fent
s a menny már rajta átdereng.
4
Hova lett a csúcs?
Vulkán-rög görg le
köddel szinültig völgybe.
5
Végső szerelem ment ki
magányból, mint
márványból a véső.
6
Leple hullt szobrunk
torzó csak, amely
kartalanul is ölel.
7
Nélküled hajléktalan
ülhetek én csak
erre a padra.
szerzői fotó (így talált őszi levél)
8
Szalad a táj. Párás
vonatablakra ír
haikukat ujjbegyem.
9
Kivérzett Nap a hegy
mögött. Bükk-homály
bánya-sebet pólyál.
10
Szoknya az örvény,
holt levél az álmom,
sodródik bokrokig.
11
Partra szállottam. S mért
nem érhetnek véget
bennem az utak?
12
Patakban nyárfa lángol
tovább tótágast is
olthatatlan.
13
Vadgesztenyéből
játék-mása bent:
sün alszik avarban kint.
szerzői fotó (így talált őszi levelek)
14
Hószín hegygerinc
alkonyba alvadt
sziluettje feketél.
15
Rab várkisasszony az ősz –
dérfehér kendőt
ejt fűre elém.
16
Hullani ráér.
Rőtaranyra ért levél
földet havon ér.
17
Szép az erdő mikor már zöld.
De még szebb most, hogy
fehérgyászt ölt.
(Sümeg, 2025. október-november)
*
*
Illusztráció: szerzői fotó (Sümeg)
