Ferenczy Balázs: Emlék (Két vers)
10. július 2017 | Napút Online
(diófák) Úgy tapadtunk egymáshoz, mint koldus ajkához a kenyér, mint aszályban tengődő föld az árokban futó vízhez. Tiéd volt a csend, a fájó hátad, enyém a rajta…
Fenyvesi Alíz: Oroszlánüvöltés
10. július 2017 | Napút Online
Ruhátlanság, rozsdamagány, meghitt törpeség, láthatatlan illanás, néma üveglét. Zsákban vigyor, két lábon járó valami beszél, cselekszik, mozog, öregszik, lakik a földön, városban él, jár, mint a villamos,…
Jellinek Melinda: Keresztrejtvény
10. július 2017 | Napút Online
Ültem az asztalnál, amikor egyszer csak kifogytam a gondolatokból. Az utolsó épp csak pillanatokkal korábban tűnt el a falrepedésben, és tudtam, a mai nap elveszett, semmi jót…
Adolphe Nysenholc: Anyák háborúban
10. július 2017 | Napút Online
Színmű hat képben Tartalom Két halott anya küzd egy gyermekért. A holokausztban elpusztult anya és a fia életét megmentő mostohaanya. Melyikükkel induljon a fiú végső órájában…
Uta Berg: Álmaim
10. július 2017 | Napút Online
Álmaim a te arcodon folynak, néma vagy – félelmetes éjszakák voltak. Mindent annyira mélyen érzek, mintha lehullna egy remegés – mintha ez a te hangod volna. Ide-oda…
Kertai Csenger Hajnal: Hínárszemű ősz óriás
10. július 2017 | Napút Online
Elnyelnek néha a tavak Fekete tükreik alatt Ölelek puha iszapot És úszkál a csönd körbe ott S hínárszemű ősz óriás Hosszúszárú nádból pipáz Nyugodt hínárszemeiben Smaragdok égnek…
Karsai János: Fegyvert s vitézt…
10. július 2017 | Napút Online
Bár San Marino valóban a világ legrégebbi köztársasága (egyes források a Krisztus utáni nyolcszázas évekre teszik keletkezését, mások úgy vélik, hogy a Monte Titano hegyre 301-ben kolostort…
Szűcs János: a szublimált idő maradéka
10. július 2017 | Napút Online
* fúj a szél nyitva az ablak huzat van a tér féregjáratán át ki-bejárnak belőled-beléd élők holtak szelídül a dúvad a szelídek elvadulnak feltámadnak egymás után itt…
Szeder Katalin: Ellopott rózsámhoz
10. július 2017 | Napút Online
Isten veled, feslő, épp csak nyílni kezdő mélyvörös virágom, te, ki szépségeddel tartottál víg kedvvel száz szélben megállnom, ki tövét locsoltam, vak gyomtól horoltam – eltűntöd ne…
Magyar Katalin: Barokk (Két vers)
10. július 2017 | Napút Online
HITEVESZTETT Valaha volt, hol nem volt hitek árnyékai a falon lengenek. A mókuskeréken elszédült körök elém pörögnek: ismét napra nap. Nem hiszem már, miért is hinném, hogy…