Jöttem Európán át gáttalan egyakaratúsággal
időhullámok áramlatával hajnaltól naphulltáig,
jöttem az Alpoktól alagutak kígyócsapásain,
jöttem egyazon alakban a Kárpátok útvesztőin
kitágult világom jelzőtáblái és lámpái között
azzal a csalfa bizonysággal és hű kétkedéssel,
ami helyben is visz, haladásban is maraszt, –
s amint szokásaimba igyekvő utam végén
rám vetültek az unott város furakvó fényei,
s kíváncsian vizslattak az életre éhes házak:
érzékeim dobolni kezdték: itthon vagyok!
Illusztráció: „Itthon” (esti ablak, Europe-Nasa-satellite; Reuters)
